Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
597 Érdemes figyelembe venni egy neves büntetőjogász véleményét a kormány javaslatáról. Dr. Tóth Mihály tanszékvezető így f ogalmaz: “Nem kellene a politikai elszántság igazolásaként lejáratni a Btk.t, hiszen annak jogállami viszonyok között ultima ratióként, végső eszközként kell működnie, s a legsúlyosabb jogsértésekre hivatott reagálni. Mértéktartóbb, megfontoltabb jogalkot ásra lenne szükség.” A törvénytervezet összesen hat jogszabály módosítását érinti a közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségekkel összefüggésben. Sajnálatos módon szükségtelenül és aránytalanul terv eznek korlátozni alapjogokat, ami komoly alkotmányossági aggályokat vet fel a tervezettel kapcsolatosan, ezért a törvényjavaslatot frakciónk nem támogatja. El kell mondanom, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőinek álláspontja a fenti törv énymódosítást illetően sok tekintetben megegyezik a mértékadó emberi jogi szervezetek álláspontjával. Hadd idézzek az előterjesztésből néhány, a jogvédő szervezetek által is kifogásolt elemet. A kormányzati előterjesztés indokolása utal arra, hogy az újras zabályozást a közelmúlt eseményei tették szükségessé. Nem egyértelmű, hogy a kormány mit ért a közelmúlt alatt, azonban határozott meggyőződésünk, hogy a 2006. őszi rendőri brutalitáshoz hasonló mértékű jogsértések a legszűkebb közelmúltban nem fordultak e lő, éppen ezért üdvözöljük a kormányzati álláspont változását, még akkor is, ha e változás őszintesége véleményünk szerint mindaddig joggal vonható kétségbe, amíg a 2006 októberében és novemberében a gyülekezés alapjogát durván sértő, az állam által saját polgárai ellen parancsra elkövetett erőszak kivizsgálása, a felelősök felkutatása és a sértettek kártérítése nem történik meg. De vegyünk szemügyre néhány konkrét tényállást, például az egyesülési, gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése címen előterjesztett, a Btk. 171/C. § (1) bekezdéseként rekonstruálni szándékozott tényállást, mely a választási gyűlésen való részvétel jogtalan akadályozását akkor is büntetendőnek nyilvánítja, ha az erőszak vagy fenyegetés nélkül történik, hiszen erőszakkal vagy fenyegetéssel való elkövetés már e tényállás (2) bekezdésben rögzített minősített esete. A törvény a jogellenes akadályozás fogalmát nem rögzíti, a törvénymódosítás indokolása hangszóróval vagy más zajkeltő eszközökk el történő megzavarást említ. Véleményünk szerint az ilyen magatartás büntetőjogi szankcionálása az európai gyakorlattal szembeforduló, valamint az Alkotmánybíróság 30/1992. határozatában rögzített szükségesség és arányosság büntetőjogi témával ellentétes szabályozást tartalmaz. Konkrét példával érzékeltetve a problémát: a miniszterelnök mindenkori kifütyülése büntetőjogi szankcióval nem járhat, ez még a bírói mérlegelés körébe sem vonható. Álláspontunk szerint itt alkotmányosan csak az erőszakkal vagy feny egetéssel történő fellépés vezethet a büntetőjogi felelősség megállapításához. A hatóság eljárása megzavarásának nevezett új tényállásnál a törvénytervezet az erőszakos magatartás meghatározásakor a jelenlegi bírói gyakorlattal fordul szembe. Kétségkívül v oltak korábban más álláspontok is, de a jelenlegi gyakorlattal szembefordul, amikor erőszakos magatartásnak minősíti a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatást abban az esetben is, ha ez testi sértés okozására nem alkalmas. A KDNP álláspontj a szerint a tojásdobálás vagy más testi sértés okozására alkalmatlan cselekmény legfeljebb szabálysértésnek minősülhet, emellett a cselekmény sértettje a polgári jog szabályai szerint jelenleg is követelhet elégtételt. A jogalkotó aránytévesztését még jobb an szemlélteti a garázdaság már magában is aggályos jelenlegi gumitényállásának módosítási szándéka, melyre a kormány az erőszakos magatartás fenti meghatározását szintén kiterjesztené, valamint a büntetési tételeket kettőről három, illetve a (3) bekezdésb en újonnan kreált minősített esetben öt évre emelné. A gyakorlatban ez véleményünk szerint az egészséges jogérzékkel rendelkezők számára minden további magyarázat nélkül nyilvánvalóan alkotmányellenesen aránytalan szabályozást eredményezne. (11.20)
