Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - HARRACH PÉTER (KDNP):
580 Hogyha ezt végiggondoljuk, azt gondolom, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése méltó elismerése volt annak az életútnak, amit egy idős ember maga mögött tudhat. Azt is gondolom, hogy a méltányossági nyugdíjmegállapítás intézménye és a méltányosságból történő nyugdíjemelés intézménye azoknak segítség, akik esetleg nem szereztek elegendő szolgálati időt, vagy alacsony járulékbefizetőként alacsony nyugdíjra jogosultak, és természetesen fenn kívánjuk tartani a 65 éven felüliek utazási kedvezményét. Az idősek társadalma pontosan tudja, hogy számíthat a szocialista kormányra, Gyurcsány Ferencre és Korózs Lajosra is. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Köszönöm sz épen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Kontur Pál: Születésstratégia nélkül nincs nyugdíjstratégia! - Korózs Lajos: Palikám, belehúzunk! - Derültség.) Köszönjük szépen, egytized másodpercig folytatódott a vita, d e most áttérünk a következő napirend előtti felszólalásra. Harrach Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőhelyettese: “Szoborrongálás Kiskunhalason” címmel nyújtott be napirend előtti felszólalást. Öné a szó, frakcióv ezetőhelyettes úr. Parancsoljon! HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a témámba belekezdenék, egykét mondatot az idősek világnapjához, bár tegnap erről szóltam én is. Én úgy gondolom, valóban van egy nagy szakadék a valóság és a szívlágyító kormányzati kommunikáció között. Csak egyetlen dologra hadd utaljak. A foglalkoztatás a probléma megoldása, de tavaly 50 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, talán először ezt is meg kellene oldani. Ha megengedik, akkor valóban a témámr a térnék. A hír így szól: csütörtök reggel, egyelőre ismeretlen tettesek darabokra törték a kiskunhalasi főplébániatemplom kertjében álló feszület előtti Máriaszobrot. Ez kultúra, közösség- és vallásellenes cselekedet volt. Önmagában véve talán ha elszi getelt jelenségről van szó, akkor nem kívánkozik ide, de mivel egy súlyos társadalmi probléma megnyilvánulása és nem egyedi eset, ezért szólni kell róla. Kultúraellenes volt, hiszen ezek műemlékszobrok voltak; közösségellenes, mert a közösség maga adta öss ze a pénzt az előzőleg már megrongált szobor helyreállítására; és vallásellenes, hiszen annak a hívőközösségnek a vallási tiszteletét gyalázta meg. Miért mondom azt, hogy ez egy súlyos társadalmi probléma megnyilatkozása? Azért, mert itt két magatartás tal álkozik: egyrészt az értékőrző, a társadalmi normákat betartó, a másik embert tisztelő, önmaga és a társadalom iránt felelősséget érző ember magatartása, szemben azzal, amelyik nem tiszteli a normákat, a másik embert sem, felelőtlen, és lehet, hogy nem min dig szoborrongálásban, de a szomszéd tyúkjának ellopásában vagy a közlekedésben száguldozva, a másikat leszorítva jelennek meg; az ő gyerekeik azok, akik nem adják át a helyet a buszon az idős embernek. Szóval egy deviáns magatartás egyre terjedő jelenségé vel állunk szemben, és akkor azt kell mondanunk, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, mert kik azok, akik ezen változtathatnak. Elsősorban persze a család, de nézzük meg, milyen állapotban vannak a családjaink, és hadd utaljak egy pillanatra aktuális kérdésre: a Ptk. módosításában hogyan próbálják a házasság, a család intézményét tönkretenni. (9.50) Vagy nézzük meg, hogy mit tehet még, mondjuk, a média! Nem szeretném ennek a felelősségét hangsúlyozni, de amikor üres emberek sztárként jelennek meg és ö ntik belső tartalmukat a társadalomra, akkor - azt hiszem - a média felelősségét mégiscsak meg kell említeni; és elsősorban az a politika, ami lehetőséget ad a társadalom formálására, éppen a közösségek megerősítésével, és a normák szerepének növelésével.
