Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 29 (159. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - IVÁNCSIK IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
541 minősítők által kiadott számos szolgálati titokköri jegyzék helyett a minősítéssel védhető közérdekek körét határozza meg a javaslat. Ez a rendszer a minősítési tilalmak meghatározásával megfelelően garantálja az állampolgárok alkotmányos jogainak érvényesülését. A minősítés a káralapú minősítési rendszer alapulvételével történik. A kármérték a védelmi intézkedések, egyúttal az alkalmazandó m inősítés szintjét is meghatározza. Minél nagyobb kárt okoz a Magyar Köztársaságnak a minősített adat illetéktelen kezekbe történő kerülése vagy illetéktelen személy által történő megváltoztatása, annál magasabb szintű személyi, fizikai, adminisztratív és e lektronikus biztonsági követelményeknek kell érvényesülnie a védelem során. A javaslat a közérdekű adatok nyilvánossága legszükségesebb korlátozása elvének megfelelően előírja, hogy a minősítő köteles a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített ad atok felülvizsgálatát legkésőbb 5 évenként elvégezni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi 3 évenkénti felülvizsgálat indokolatlanul terheli az állami szerveket alapfeladataik ellátása során vagy azok rovására. Ugyanakkor emiatt a felülvizsgálat formá lissá válik, hiszen 3 év alatt az adatok döntő többségének minőségében alig következik be változás. A változással az állampolgárok alkotmányos jogai nem csorbulnak, mivel a minősítő az adatot bármikor felülvizsgálhatja, illetve a javaslat mindenki számára lehetővé teszi azt, hogy a minősítőnél a nemzeti minősített adat minősítésének felülvizsgálatát és a minősítés megszüntetését kezdeményezze. Amennyiben a minősítő a minősítést nem szünteti meg, a kezdeményező bírósághoz fordulhat. A javaslat a fentieken tú l a jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz képest számos új garanciális elemet tartalmaz. Néhány ezek közül: a minősített adat kezelése során mindig egyértelműen felismerhetőnek kell lennie az adat minősített jellegének. Vagy ilyen a másik: a nemzeti mi nősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeinek betartása is szükséges. De hasonló: a minősítési javaslatot haladéktalanul fel kell terjeszteni a minősítőnek, és a minősítő a felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül - az e ddigi lehetséges 60 nappal szemben - dönt az adat minősítéséről. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy ha a minősítő a határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre. Hasonló garanciális javaslat, hogy amennyibe n az adatvédelmi biztos az eljárása során az adat minősítését indokolatlannak tartotta, és a minősítés megváltoztatására vagy megszüntetésére szólította fel a minősítőt, a minősítő köteles a bírósághoz fordulni a felszólítás megalapozatlanságának megállapí tása érdekében, ellenkező esetben a minősítés megszűnik. És végül még egy példa: a tervezetben meghatározott, a korábban keletkezett minősített adatok felülvizsgálatára előírt határidők elteltével a felül nem vizsgált nemzeti minősített adatok minősítése m egszűnik. A javaslat elfogadása természetesen szükségessé teszi az államtitoksértés, illetve a szolgálatititoksértés büntetőtörvényi tényállásának újragondolását és módosítását. A javaslat fenntartja a büntetőjogi szankciórendszer differenciáltságát az eg yes minősítési szintekhez igazodóan, ugyanakkor a társadalmi szervekkel lefolytatott igen hasznos és fontos egyeztetések egyik eredményeként új elemként tartalmazza, hogy a gondatlan elkövetés csak a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése ala pján jogosult személy esetében lenne büntethető. Tehát civil személynél csak a szándékos elkövetést szankcionálná a törvény, továbbá a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy általi elkövetést a civilekhez képest súlyo sabban rendeli büntetni. Tisztelt Ház! A javaslat új elemként bevezeti a nemzeti minősített adatok tekintetében is a személyi, illetve a telephelybiztonsági tanúsítvány intézményét, amely mind a NATO, mind az Európai Unió biztonsági szabályzatai szerint a lapvető követelmény. A személyi biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján a minősített adatot felhasználó személy meddig és milyen minősítési szintű adatokhoz férhet hozzá. A javaslat a nemzeti minősített adatok tekintetében is bevezeti az eddig csak a külföldi minősített adatok esetében végrehajtandó iparbiztonsági ellenőrzést, és újraszabályozza annak tartalmát.
