Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 15 (155. szám) - Az Országgyűlés feloszlásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
52 soraiban. - Közbeszólások.) Hiszen ha egy MDFes törvényjavaslatra másnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP elnökeként rácsatlakozik, akkor attól kezdve, tisztelt képviselőtársaim, egy M DFMSZP közös javaslatról beszélhetünk. (16.30) Ha az MDF az MSZP segítségével egy ilyen csapdahelyzetet állított a Fidesznek, és a Fidesz ebbe belesétál, attól még, tisztelt képviselők, az SZDSZ nem fog belesétálni. Köszönjük megtisztelő figyelmüket. (Köz beszólás a Fidesz soraiból: Nana! - Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy képviselőcsoport maradt, amely még nem fejtette ki véleményét az előterjesztés kapcsán; a Magyar Szocialist a Párt részéről szót kért Göndör István frakcióvezetőhelyettes úr. Megadom neki a szót. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal rögtön, amiben egyetértek Kóka Já nossal, hogy itt egy nagyon csúnya politikai színjátéknak vagyunk mindannyian a részesei. (Derültség és taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Örülök, hogy tapsolnak ellenzéki képviselőtársaim, ha bent lettek volna a teremben, akkor tudnák, hogy most mire f ogok hivatkozni. Itt a Házban hangzott el ellenzéki oldalról, hogy ma ki kell derülni, ki a kormánypárti, ki az ellenzéki. Nem arról, hogy ki az, aki keresi a megegyezést, és tényleg akar, Harrach Péter szavait használva, együttműködni abban, hogy azt a ké pzeletbeli szekeret kihúzzuk a kátyúból, hanem mind politikai színjáték, hogy ki kivel van. De folytatom tovább azzal, amiről Navracsics frakcióvezető úr szintén a napirend előtt beszélt. Őt sem az érdekli, hogy itt, ebben a Házban tartalmi kérdésekről vit atkozzunk, ő is csak szavazást akart, semmi többet. Szavazni akar, a vitákat kizárni, a vitákat mellőzni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a kérdés valahol arról szól, amit Herényi Károly most elmondott. Az ellenzék sem egységes. Az ellenzé knek nincs programja, de azt mondanám, az ellenzék felelőtlen is. Elmondom, hogy miért. 2008 őszét írjuk. A gyakorlott képviselők tudják, hogy ősszel a költségvetés, a következő évi költségvetés és az adótörvények kerülnek napirendre. Anélkül, hogy hosszas an taglalnám, csak kérdést teszek fel. Vajon az országgyűlési határozati javaslatot benyújtók mérlegeltéke azt, hogy mikor lesz az országnak 2009. évi költségvetése, ha ma igennel szavaznának a képviselők? (Révész Máriusz: Lehet, hogy hamarabb, mint így.) Valamikor majd 2009ben. De mi van addig? Mi van addig az adóügyekkel, a vállalkozásokkal, a magánemberekkel? Mi lesz addig a forint árfolyamával? (Dr. Pósán László: Ti csináltátok.) Mi lesz azokkal, akik netán hitelből eladósodtak? A sort lehetne folytat ni. Mi lesz a szociális juttatásokkal, a nyugdíjakkal, a családi pótlékkal? Lehet ezt úgy is csinálni, és szeretném elmondani Harrach képviselő úr, igen, lehet úgy, hogy populista módon kiterjesztették újra, mert egyszer már, úgy, ahogy Kóka János elmondta , volt rászorultsági elv, csak utána azt mondták, hogy alanyi jogon jár újra mindenkinek, de több jár annak, akinek magasabb a jövedelme, és nem jár jóformán semmi annak, akinek mondjuk, minimálbér körüli keresete van. (Folyamatos zaj.) Tisztelt Képviselőt ársaim! Kellett volna a következményekről beszélni, és mi vállaljuk azt, ahogy eddig is tettük, ahogy a Házban minden költségvetési vitánál kiderült, hogy a kormánypárté a felelősség az egyensúlyért, a reformokért. Az ellenzék megteheti, hogy bármikor indí that populista módon népszavazást vagy bármilyen kezdeményezést, és azt követően azt lehet mondani, hogy nincsenek reformok. Csak a felelősségről, hogy ezt ki állította meg, és ki állítja meg, kellene hogy vitatkozzunk itt a Házban. Miközben itt hosszú het ek óta megpróbálnak egy válságkommunikációval félelmet kelteni a társadalomban, azt gondolom, hogy ezen előterjesztés alapján lehetne arról beszélni, hogy ki viselte eddig az államháztartási hiány csökkentésének a terheit. A társadalom, a