Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 15 (186. szám) - Fülöp István (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Utánunk az özönvíz?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
4222 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Fülöp István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Utánunk az özönvíz?” címmel. Fülöp István képviselő urat illeti a szó. FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rendkívül sú lyos, a magyar lakosság egynegyedét közvetlenül érintő kérdésre, még inkább egy tendenciára szeretném felhívni a figyelmét. Mindenki által tudottan hazánk alacsonyan fekvő árvízveszélyeztetett ország. Ennek megfelelően Magyarország rendelkezik Európában a legnagyobb, mintegy 4200 kilométer hosszú árvízvédelmi rendszerrel. 2008 októberében az OECD által kiadott, Magyarországról szóló megállapítás szerint ugyanakkor a magyar gátak egyharmada nem felel meg a jelenlegi árvízszabályozási követelményeknek, a gá tak több mint 500 kilométer hosszan megerősítésre és magasításra szorulnak. Egy 2006os kormánybecslés szerint egy az évi árvíz esetén Magyarországon a megművelt területek 40 százaléka, a vasútvonalak 32 százaléka, a főutak 15 százaléka és mintegy 25 milli árd euró vagyoni érték és főleg 2,3 millió ember lett volna kitéve árvízveszélynek. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha a tárcáktól pénzt vontak el, azt mindig az árvízi művek fejlesztésére és karbantartására szánt összegek kárára tették. Látva a 2009es költségve tés környezetvédelemre vonatkozó tervezett adatait, egyértelmű, hogy az árvízi programok folytatására, sőt magára az állagmegóvásra és karbantartásra nem lesz egy huncut vasunk sem. A fentiek alapján kérdezem, mi lesz az ország lakosainak élet- és vagyonbi ztonságával. Mi lesz a 2007re beígért hat Tisza menti árvízvédelmi tározóval? Mi lesz a térségembe ígért SzamosKraszna közti tározóval? Mit kezdünk egy 2009ben esetleg bekövetkezendő komolyabb árvíz esetén? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mi lesz az önkormányzatoknak, gazdáknak, az ott élőknek beígért vállalásaik teljesítésével? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban. - Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Oláh Lajos államtitkár úrnak. DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdésében szereplő számszerű adatok szakmailag helyesek, hazánk területének kö zel egynegyede van árvízveszélynek kitéve azáltal, hogy magasságilag a mértékadó árvízszint alatt helyezkedik el. A 4200 kilométer elsőrendű hazai árvízvédelmi rendszer e területeket hivatott védeni az árvizek károkozásai ellen. Igaz az is, hogy a védelmi rendszer kiépítettsége nem százszázalékos. A védvonalak 37 százalékán szükséges még különböző mértékű fejlesztés ahhoz, hogy a töltések mérete, magassági biztonsága a teljes rendszerben megfeleljen az előírásoknak, de a töltések magassága így is mindenütt a mértékadó árvízszint fölött van. A tárca által tervezett és részben megvalósított árvízvédelmi fejlesztések kivétel nélkül a védelmi biztonság fokozására irányulnak, legyenek ezek akár a Dunavölgyben, akár a Tiszavölgyben. A fejlesztett töltésszakaszok által védett ártéri öblözetekben érezhetően nőtt a lakosság biztonságérzete és a termelés biztonsága, ami befektetőket vonz az adott térségbe, növelve a munkalehetőséget, javítva a megélhetést. Ami pedig a megépítendő árvízvédelmi tározókat illeti, azok m egvalósítását továbbra is tervezzük. Mint az aktuális napi hírekből ön is tudja, a Vásárhelyiterv keretében tervezett árvíztározók közül az első, cigándi tározó 2008. november 14én átadásra került. Ezt követően még a jövő év első felében elkészül a tisza roffi tározó, amelynek már csak a műtárgyai hiányoznak. A hazai
