Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 15 (186. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP):
4179 jobb lesz, mint ma; akkor, hogyha a polgárok joggal hihetik, hogy mindenkinek van esélye a boldogulásra. Azt hiszem, az elmúlt hónapokban ez a hit nem erősödött, hanem csökkent. A 2008as év politikai értelemben is a végéhez közeledik. Ha röviden visszatekintünk erre az esztendőre, akkor azt hiszem, nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy megállapítsuk: a rendszerváltás óta 2008 volt Magyarország egyik legkevésbé sikeres éve. Pedig mennyi minden történt ez alatt az i dő alatt: volt kétszer is megszavazott társadalombiztosítási törvény, amiből egy betű sem valósult meg; volt népszavazás, volt koalíciós szakítás, volt egy új tulajdonosi program, volt megegyezés, és volt nemzeti csúcs. (11.10) Volt itt minden, de sajnos az idén sem kerültünk közelebb céljainkhoz. Nem mondhatjuk büszkén, hogy sikerrel oldottunk meg néhányat régi problémáink közül. Nem állíthatjuk azt sem, hogy a magyar gazdaság versenyképesebb, az adórendszer egyszerűbb, a kórház i ellátás jobb, az egyetemi oktatás színvonalasabb lett. 2008ban nem kerültünk közelebb versenytársainkhoz, nem kerültünk közelebb Európához, sőt sokan joggal érezhetik úgy, hogy inkább távolodtunk tőlük. 2008ban távolodtunk a reformoktól, távolodtunk a piacgazdaságtól, és megerősödött Kádár velünk élő szelleme. Ma a magyarok zöme úgy gondolja, hogy a jelen vacak, a jövő pedig reménytelen. Ez az érzés ma erősebb, mint az év elején volt, erősebb, mint 23, vagy éppen 8 éve. Az ellenzék 2006os kampányszlog enjére utalva azt is mondhatnám, rosszabbul állunk, mint egy éve. Márpedig ez közös felelősségünk, az ellenzék és a kormány közös kudarca. Az év elején az országot biztos parlamenti többséggel rendelkező koalíció vezette, ma pedig egy kisebbségi kormány. A z akkori kormány határozott elképzelésekkel rendelkezett arról, hogy másfél évtizednyi helyben járás és lassú süllyedés után mit kell tenni azért, hogy Magyarországon jobb legyen a vasút, a kórház, az oktatás, jobban működjön a gazdaság. Egy évvel később a zt látjuk, hogy a kormány először kihátrált saját reformprogramja mögül, majd bársonyba csomagolta azt, végül csendben a süllyesztőbe küldte a 20062007es év minden eredményét. 2008 elején azt hittük, hogy jövőre 3 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A zt hittük, hogy a megszorítások lassan a végükhöz közelednek, és hamarosan a polgárok is megérzik a konszolidáció eredményeit. Ma örülünk, ha 2009ben csak 1 százalékos lesz a csökkenés, örülünk, hogy elkerültük az államcsődöt, örülünk, ha csak néhány tíze zer munkahely fog megszűnni, és nem több százezres veszteségeket kell látnunk. Azt hiszem, hogy szilveszterkor joggal mondhatjuk majd, boldogabb új esztendőt kívánunk Magyarországnak. Azzal kívánok tisztelt képviselőtársaimnak boldog ünnepeket és boldog új esztendőt, hogy azt kívánom, 2009ben a tavaszi ülésszakon kezdjünk újra neki a reformoknak, kezdjünk neki az adóegyszerűsítésnek, kezdjünk neki Magyarország versenyképesebbé tételének, kezdjünk neki annak az útnak, amellyel végre tényleg közelebb kerülhe tnénk Európához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tekintettel arra, hogy a kormány részéről senki nem kíván reagálni, Medgyasszay László frakcióvezetőhelye ttes urat illeti a szó, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából, aki “Egy gazdaság kálváriája” címmel kíván napirend előtt szólni. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A parlament ős zi ülésszakának utolsó ülésnapján, adventben, tíz nappal karácsony előtt jó lenne egy megelégedettséget sugárzó napirend előtti felszólalást előadni itt, a tisztelt Házban. Az előttem szólókhoz hasonlóan adhatnék általános értékelést valami szép vagy kevés bé szép ügyről. Hogy ezt nem tehetem, nem rajtam múlik, nem rajtam múlott. Konkrét esetről kell szólnom, de a hozzáértő általános tanulságokat vonhat le belőle. Ellenzéki létem minden eszközét felhasználva igyekeztem az elmúlt hónapokban elérni, hogy nemze ti kincsünk, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok sorsa megnyugtatóan alakuljon. A múlt heti