Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság jelentése Gusztos Péter (SZDSZ) legfőbb ügyészhez intézett 2008. október 6-án elhangzott “Az ügyészség valóban nem észleli a bűncselekményeket?” - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSIHA JUDIT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László):
4149 Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság jelentése Gusz tos Péter (SZDSZ) legfőbb ügyészhez intézett 2008. október 6án elhangzott “Az ügyészség valóban nem észleli a bűncselekményeket?” ELNÖK (Mandur László) : Folytatjuk a munkánkat, és soron következik az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság I/641 9/1. számú jelentésének tárgyalása a Gusztos Péter SZDSZes képviselő által Kovács Tamás legfőbb ügyészhez címzett, 2008. október 6án elhangzott és az Országgyűlés által elutasított interpellációról. Ahogy az elfogadott napirend is tartalmazza és ahogy az előbb már sokat beszéltünk róla, négyperces időkeretben a bizottság előadója, majd szintén négy percben Gusztos Péter képviselő úr - ha közben megérkezik , valamint Kovács Tamás legfőbb ügyész úr - aki viszont itt van, és tisztelettel köszöntöm - kap szó t. Az előző ügyrendi vitával kapcsolatosan Csiha Judit elnök asszonynak máris tolmácsolom, hogy tűzzék napirendre ezt a kérdést. Most pedig megadom neki a szót, parancsoljon! DR. CSIHA JUDIT , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az október 6i ülésünkön Gusztos Péter képviselőtársunk “Az ügyészség valóban nem észleli a bűncselekményeket?” címmel interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyész ú rhoz, akinek képviseletében a helyettese válaszolt, amely választ a parlament plénuma nem fogadta el, ezért az ügy a bizottságunkhoz került. A bizottsági ülésen legfőbb ügyész úr személyesen fejtette ki álláspontját az interpellációval kapcsolatosan, így a ztán világossá vált, hogy mi okozhatta a félreértést, aminek az lett az eredménye, hogy az interpellációt a Ház nem fogadta el. Nevezetesen arról van szó, hogy a büntetőeljárási törvény három esetben enged hivatalbóli nyomozásindítást, illetve eljáráskezde ményezést az ügyésznek: hivatali hatáskörében, hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indíthat eljárásokat. A félreértést az okozta, hogy az ügyészség a bizottság némely megszólaló álláspontja szerint szűken értelmezi a hi vatalos tudomásra jutást. A vita ekörül forgott és alakult ki, és sikerült tisztázni, hogy mind a három olyan jogcím, aminek az értelmezése többféleképpen lehetséges, és a Legfőbb Ügyészség évek óta következetes, konzekvens gyakorlatot folytat a tekintetbe n, hogy az ügyészt mint magánemberkénti minőséget a hivatalbóli eljárásindításnál nem tekinti relevánsnak. Ugyanezen az ülésen kaptunk tájékoztatást arról is, hogy miután a nyomozó hatóságnak az ügyészénél tágabb a mozgástere az eljárásindításban, együttmű ködés alakult ki a nyomozó hatóság csúcstechnológiai bűnözés elleni osztálya, illetőleg a Budapesti Rendőrfőkapitányságon működő ugyanilyen nevű alosztálya között annak érdekében, hogy az elektronikus és írott sajtóban, valamint a hírműsorokban közvetítet t, bűncselekményeknek látszó magatartásokat értékeljék, és ha ennek szükségét látják, akkor az eljárásokat meg lehessen indítani. Ez a kiegészített magyarázat kellő alapul szolgált ahhoz, hogy a bizottság a kiegészített választ már elfogadja, és ugyanezt a z elfogadást ajánlja a tisztelt Háznak is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) (15.20) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Úgy látom, Gusztos képviselő úr nincs a teremben, így értelemszerűen nem is tudok neki szót adni.
