Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - A Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4134 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most pedig soron következik a Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslatot T/6925. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6925/2. számon megkapták, és a honlapon megismerhetik. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Av arkeszi Dezső államtitkár úrnak a változatosság kedvéért, húszperces időkeretben. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársai m! Úgy gondolom, nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a jelenlegi feszült gazdaságipénzügyi helyzetben milyen fontos, hogy az állam pénzügyigazdasági kapcsolatai átláthatóak legyenek. Ennek jegyében indokolt törvényben rögzíteni, hogy a vagyoni jogvisz onyokban részt vevő állam nem hivatkozhat az üzleti titokra vonatkozó szabályokra. Hasonlóképpen fontos és indokolt - a jelen helyzetben különösen , hogy az államháztartás alrendszereivel pénzügyi, illetve gazdasági viszonyba kerülők, magánszemélyek, jogi személyek és más jogalanyok egyaránt megkapják az őket megillető ügyleti, illetőleg késedelmi kamatot. A kamatfizetési kötelezettségre és részben a kamat mértékére vonatkozó hatályos szabályok diszpozitívak, vagyis lehetővé teszik, hogy azoktól a szerződő felek eltérjenek. Így nincs akadálya annak, hogy az érintett szervezetek a kamatfizetési kötelezettségüket akár részben, akár teljes egészében is kizárják. Ennek a rendelkezésnek az általános fenntartása továbbra is szükséges, ugyanakkor indokolt, hogy az állami szféra ne élhessen ezzel a lehetőséggel. A törvényjavaslat ezért kimondja az államháztartás alrendszereit az ügyleti- és késedelmikamatfizetési kötelezettség alól teljesen vagy akár csak részlegesen mentesítő megállapodások semmisségét. A törvényj avaslat azt is előírja, hogy ugyanez a szabály irányadó az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások felhasználására kötött szerződésekben. Nem térhetnek el a törvényes kamat, késedelmi kamat szabályától az olyan szervezetek sem, amelyeket államh áztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik. A jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával megbízott szervezetek ezek, és a közfeladat ellátásával összefüggésben vállalt fizetési kötelezettségről van szó. (14.10) A törvényjavaslat további rendelkezései azon a tapasztalaton alapulnak, hogy a hatályos zálogjogi szabályok nem egyeztethetők össze a gépjárműkereskedelem és a gépjárműfinanszírozás gyakorlatával. A zálogjog helyett a finanszírozók más bizt osítéki célú konstrukciók alkalmazására kényszerülnek, amelyek azonban sem a hitelező, sem pedig az adós számára nem nyújtanak kellő biztonságot. A zálogjogot azért nem alkalmazzák a gépjárműfinanszírozás körében hitelbiztosítékként, mert az ingó jelzálog jog alapítására irányuló szerződés érvényességi feltétele a közjegyzői okiratba foglalás. Ez egyrészt aránytalan többletköltséget jelent, másrészt azt igényli, hogy a szerződő felek együttesen jelenjenek meg a közjegyző előtt, a gyakorlatban viszont a szer ződéskötésre a gépjárműkereskedőnél kerül sor, aki a finanszírozó képviseletében annak ügynökeként jár el. A törvényjavaslat célja az, hogy a gépjárműveket terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen, ezz el a gépjárművek fedezete mellett történő hitelnyújtás biztonságosabbá váljék. Ennek következményeként érhető el az, hogy a hitelezők az e célra legalkalmasabb jogintézményt, nevezetesen a zálogjogot alkalmazzák követelésük biztosítására. A javasolt szabál yozás szerint a gépjárművek elzálogosítása esetében a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lenne, és a magánokiratba foglalt zálogszerződés alapján is sor kerülhetne a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésre.
