Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
4123 szenvedhet, ami, ha úgy tetszik, maradandó, tehát az ő egészségét már az élete során v égig károsította. Nos, ezért különösen fontos a számunkra, hogy ezt a kérdést alaposan körbejárjuk. Az első téma, amit szeretnék felvetni, és aminek a kapcsán, aminek tudatában a mezőgazdasági bizottságban a képviselők többsége elutasította, ez pedig a köv etkező. Az Európai Unióban az elmúlt években egyre felerősödött az a gyakorlat, hogy nem csak az Európai Unió területén termelnek élelmiszeralapanyagot, állítanak elő élelmiszert ezen alapanyagok felhasználásával. A kollégáim említették, Bagi Béla kollégá m említette az aflatoxinos paprikát, de most azt gondolom, hogy az ír sertéshúsbotrány vagy éppenséggel a melaminügy kapcsán meg kell mondjuk, hogy ez egy nagyonnagyon veszélyes terület, és nagyon szigorú ellenőrzést követel meg. Tehát az Európai Unió tag államaiban befektetői szándékkal vagy bármilyen egyéb okból az Unió területén kívül állítanak elő jelentős mennyiségű árut, nevezetesen sertéshúst, marhahúst, nevezetesen zöldséget és sorolhatnám. Nos, az Unió tagállamaiban van egy szigorú előírás a termel és kapcsán. Ezeket mi kötelesek vagyunk betartani, azonban sajnos meg kell mondjuk, hogy az Európai Unió ellenőrzése nem terjed ki az Unió területein kívül előállított termékekre, élelmiszeralapanyagokra olyan mértékben, mint ahogy ezt a tagállamokban tes zik. Ez különösen azért is érint bennünket érzékenyen, mert egyrészt az egészség miatt, az egészség megtartása, megőrzése miatt, a másik pedig az, hogy ez egy nagyon komoly gazdasági kérdés. Gondolják végig, hogy az Európai Unió tagállamaiban előbb meghatá rozott előírások bennünket 2025 százalékos versenyhátrányba kényszerítenek. Csak és kizárólag azért, mert a nyomon követéstől kezdve az összes minőségi előírásnak meg kell felelni az állatjóléttől, állategészségügytől végig. Azonban amikor külső területek ről beérkezik az Európai Unióba az áru, hát bizony nagyon sokszor kétséget ébreszt bennünk az ellenőrzésnek az a módja, ahogy a dokumentumokra, az árut kísérő dokumentumokra a bélyegző rákerül, és mondjuk, a hamburgi kikötőből beérkezik Magyarországra az á ru. Lámlám, nagyon érdekes, napjainkban, ma reggeli sajtóhír, bizony senki nem tudja megmondani, hogy mondjuk, a dioxinos sertéshús akkor bekerülte Magyarországra, vagy nem. Nem tudjuk, hogy szarvasmarhákkal etettéke, vagy nem, nem tudjuk ellenőrizni az okat a tételeket, amelyek ha a nyomon követhetőség működik, akkor természetes, hogy ez egy pillanat alatt a számítógéprendszeren keresztül már ellenőrizhető lenne. Tehát mi azt mondjuk, és ezért volt a vita a mezőgazdasági bizottságban, hogy kérem szépen, amennyiben az Európai Unióban minden tagállamra kötelező módon az előírt szigorú feltételeket ellenőrzik, betartják és betartatják, a hatóságok betartják a rájuk vonatkozó kötelezettségeket és a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel pedig betartat ják, akkor természetesen ez egy nagyon szép dolog lenne, hogy mi kötelezően ezt a törvénytervezetet elfogadjuk, és nem hozunk egyéb intézkedéseket. Ma mi úgy látjuk, hogy ezek az intézkedések csak részben történnek meg, és ez nagyon komoly hátrányokat okoz a magyar termelőknek és a magyar fogyasztóknak. Amit talán még szeretnék említeni, amiről a törvénytervezet kapcsán keveset hallottunk, sem a bizottsági vitában, ott is csak megemlítésre került, de ma sem hallottuk itt, a Ház falai között, hogy van egy ap ró változtatás abban az értelemben, hogy ha most a törvényt a magyar parlament elfogadja, ezt az új törvényt, tehát nem a régit módosítva, akkor tulajdonképpen a minőségi problémák esetén a bizonyítási teher megváltozik, méghozzá úgy, hogy tulajdonképpen a z adott tagállam viseli a terheket, vagy az adott tagállam vállalkozása. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy figyelembe véve Magyarország helyzetét és érdekeit, ez számunkra hátrányos és kedvezőtlen. (13.20) Miért? Azért, mert Magyarországon igenis az egyik legsz igorúbb élelmiszerellenőrzési rendszer működött az uniós tagságunk előtt, és ez még a mai napig, ha úgy tetszik, adott. Még a mai napig igen szigorúan eljárnak és intézkednek a hatóságok a magyar termelőkkel szemben, azokkal szemben, akik élelmiszeralapa nyagot vagy élelmiszert állítanak elő. De nincsenek meg, és egyre inkább lazulnak fel az előírások az ide beáramló, kétes értékű és esetenként kétes eredetű élelmiszeralapanyagokkal szemben. Pontosan ezért mondjuk, hogy rendben van, ha a magyar
