Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAGI BÉLA, a mezőgazdasági bizottság előadója:
4119 fontos közérdekből, ami, úgy hiszem, hogy mindnyájunk által üdvözlendő, például környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi okokból, ezek az úgynevezett feltétlen érvényesülést igénylő követelmények. Azt hiszem, hogy iz galmas a mostanság folyó vita az ír fertőzött húsról. A javaslat jelentőségét azonban nem csak ez adja. Felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy ez voltaképpen egy deregulációs javaslat. A közösségi elvek alapján el kell ismerni a más tagállamok ból származó árukat, vagyis tartalmi kifogások nem támaszthatóak, de ez az elismerés viszont nemzeti eljárási szabályok alapján történik 27 tagállamban 27féleképpen. Ez viszont már ellentétes a szabad áruforgalom céljával és szellemével. Nos, ez a paradox helyzet jövő májustól végleg megszűnik, akkor lesz alkalmazandó az az uniós rendelet, ami az eljárási kérdéseket kimerítően szabályozza. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezzel annyiban függ össze, hogy megszünteti a fölöslegessé váló magyar szabályozást. Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az egységes szabályozás tehát segít lebontani az export előtt álló adminisztratív akadályokat, ami rengeteg van. Ez általában is fontos cél, de különösen fontos cél most, ebben a gazdasági helyzetben, amikor a magyar cégek fokozottan érdeklődnek az exportlehetőségek iránt, és azt hiszem, ez elősegíti elsősorban azon magyar cégek importját és exportját, amelyek külföldre, főleg a német piacra termelnek. Befejezésül tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a korábban elhan gzottakra, valamint az általam elmondottakra való tekintettel támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Bagi Bélának, a mezőgazdasági bizottság előadójának. BAGI BÉLA , a mezőgazdasági bizottság e lőadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Elismerve azokat az érveket, amelyeket az előttem felszólaló bizottsági képviselők elmondtak általában az áruk szabad áramlásával kapcsolatban, szeretném viszont felhívni a figyelmet egy specialitásra az áruk kategóriájában: ez az élelmiszer. Számtalan példával tudjuk a jelenből és a közelmúltból igazolni, hogy éppen itt lenne az ideje, hogy ezt az árucsoportot külön kategóriában kezeljük. Ha az élelmiszereket nem úgy kezeltük volna, m int egyéb árukat - hogy itt a példák sokaságát ne soroljam, a műszaki cikkektől a gyermekjátékszerekig , akkor számtalan európai léptékű botrányt elkerülhettünk volna. A teljesség igénye nélkül csak úgy szeretnék megemlíteni néhány jelentősebbet: az aflat oxinos paprika ügye, ami Magyarországot különösen érintette, a különböző dioxinok, mint aminek egyik példáját a disznóhús kapcsán az ír sertéshússal kapcsolatban “élvezhetjük”, de korábbról a belga dioxinos csirke, illetve az indiai dioxinos guar. Tulajdon képpen mindegyiknek a vizsgálóbizottság még nem tudott a végére járni, különösen az Európán kívülről behozott alapanyagokkal kapcsolatban. Tehát ezek mind anélkül, hogy ezt részleteiben taglalnánk, igényli, mondhatnám, kiált egy speciális szabályozásért. E zt természetesen még akkor is fel kell vállalnunk, ha a magyar élelmiszerexport elé “bizonyos nehézségeket” támaszt, bár meggyőződésem, hogy a magyar termékek minőségiek, és ki fogják állni a szigorúbb megmérettetés próbáját. Tehát a mezőgazdasági bizottsá g, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalta, alapvetően az élelmiszerek forgalmából, az élelmiszer mint áru szabad áramlásából indult ki, és jutott arra a következtetésre a bizottság többsége, hogy miután az idő sem sürget bennünket, tehát ezt a törvényjav aslatot talán nem kellene most tárgyalnunk és elfogadnunk, hanem felkérnénk a kormány illetékes miniszterét, hogy kezdjen haladéktalan tárgyalásokat Brüsszelben ennek a speciális igénynek a kielégítésére. Meggyőződésünk, hogy ez nem speciális magyar igény, ez nem kizárólag a magyar élelmiszerelőállítók érdekeit szolgálja, ez egy összeurópai érdek. Szeretném kiemelni az összeurópai fogyasztói érdeket. A jelenlegi élelmiszerláncbiztonsági rendszer, ami az európai fogyasztók védelmét lenne hivatott védeni, s zámtalan példa igazolja, hogy ez egy követő rendszer. Az élelmiszer esetében a
