Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
4111 Megkérdezem, kíváne valaki még felszólalni. (Nincs jelzés.) Nem jelentkezett senki sem, akkor a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Avarkeszi Dezső államtitkár urat, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, öné a szó, államtitkár úr. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Kedves Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat világos és egyértelmű választ kíván adni egy, a társadalom jelentős részét érintő jelenségre. Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érinti; akik úgymond meg vannak szorulva, szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönnél gyorsabban jussanak pénzhez. Ezt a kiszolgáltatott, rossz anyagi helyzetet használják ki az uzsorások. Napjainkban egyre jobban terjed ez a magatartás, egyre több sértettet érintve. Minderre válaszul a törvényjavaslat mind a polgári jog, mind pedig a büntetőjog területén megfelelő eszközöket kíván nyújtani az uz sorástevékenység elleni fellépéshez. A polgári törvénykönyv 201. §ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadja, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándék a vezetné, feltűnően nagy az értékkülönbség a szerződéskötés időpontjában. A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között különös jelentősége van annak, hogy a polgári jog területén a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények minél teljesebben érvényesüljenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat polgári törvénykönyvet érintő módosításának célja, hogy a feltűnően nagy hiteldíj mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó szerződések is kellő biztonsággal megtámadhatók legyenek a szolgáltatás é s ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbségére hivatkozva. A törvényjavaslat értelmében a sikeres megtámadás feltétele az, hogy a hitelnyújtó által teljesített szolgáltatás és a teljes hiteldíj között feltűnően nagy értékkülönbség legyen, és azt a szerződés kötés egyéb körülményei - például nagy kockázattal járó kölcsön - ne tegyék indokolttá. A törvényjavaslat értelmében a bevezetésre kerülő szabályt csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződésekre kell alkalmazni, annak érdekében, hogy a szerződésköt ők megfontolhassák az új rendelkezésben foglaltakat. A törvényjavaslat a Ptk. mellett a büntető törvénykönyv módosítását is tartalmazza. Új bűncselekményként iktatja a Btk.ba az uzsorabűncselekményt. A törvényjavaslat értelmében, aki a sértett helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan, különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki az uzsorabűncselekményt bűnszövetségben követi el. A törvényjavaslathoz öt módosító javaslat érkezett, ezekből kettőt visszavontak. A kormány a három érvényes módosít ó javaslat közül kettőt támogatott. Az egyik a teljes hiteldíjnak a Ptk.ba beiktatandó fogalmát pontosította, a másik pedig a törvényjavaslat hatálybalépésének idejét állapította meg úgy, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a köztársasági elnök úr szám ára a törvényjavaslat kihirdetésére, valamint a jogalkalmazók számára a felkészülésre. A kormány nem támogatta azonban az uzsorabűncselekmény szövegét több ponton is érintő módosító javaslatot. Egyrészt azért, mert a lehetséges sértetti kört szűkítette vo lna a módosítás azon része, amely csupán az anyagi helyzet kihasználásával kapcsolatosan engedte volna megállapítani a tényállást. Ha például az uzsorás a másik fél hiszékenységét, naivitását használja ki, vagy azt, hogy a sértett nem érti, hogy valójában milyen tartalmú megállapodást köt, akkor a módosítás értelmében nem lehetett volna a bűncselekmény elkövetését megállapítani. Ez a kormány álláspontja szerint nem lehet a jogalkotó célja.
