Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről; valamint a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ALFÖLDI ALBERT, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ VILMOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója:
4086 Támogatható az a törekvés is, hogy a kormány a korábbinál több lehetőséget szeretne teremteni, ezért több programot tervez indítani a szó rványterületeken élő magyarok számára is. A Szülőföld Alap reményeink szerint elősegítheti, hogy egyre többen fogalmazzanak úgy, mint Kányádi Sándor, aki a napokban vehette át a Táncsics Alapítvány életműdíját. Idézem vasárnapi szavait: még mindig gyakran határon túlinak minősítik, pedig ő úgy gondolja, hogy egyszerűen csak közmagyar. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság - mint ahogyan előttem szóló képviselőtársam elmondta - 9 igen, 9 nem szavazattal általános vitára nem tartotta alka lmasnak a beszámolót. Elnök Úr! Köszönöm szépen. (10.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Alföldi Albertnek, a kulturális bizottság előadójának. ALFÖLDI ALBERT , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szólók olyan sok mindent elmondtak erről a beszámolóról - én annyit tennék hozzá, hogy a kulturális és sajtóbizottság többségi véleménnyel a beszámolót elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. De ha megengedik, én az elh angzottakon kívül szeretném felhívni a figyelmét a képviselő hölgyeknek és uraknak és a közvéleménynek is, hogy itt nemcsak forintokról, nemcsak különféle testületekről és egyebekről van szó, hanem arról, hogy valamiféle segítség odajute egyegy határon t úli magyar, más országban lévő kisközösséghez. Személyesen győződtem meg arról, hogy ezeket a kisközösségeket a legkevésbé érdekli az, hogy milyen mechanizmuson keresztül jut el hozzájuk a segítség. Inkább az érdekli, hogy eljusson hozzájuk. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a kisközösségekhez is, a néhány fős, 10, 5, 20 fős kis énekkarhoz, kis művelődési házak rendbetételhez eljussanak a pénzek. Összefoglalva arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a Szülőföld Alapban meglévő összegek bizonyára aki kap ja, annak kevés, aki nem kapja, annak még rosszabb, de nagynagy segítség ezeknek a kisközösségeknek, és az én kultúrában eltöltött évtizedeim igazolásaképpen azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb, amit tehet a Szülőföld Alap a határainkon túl élő ma gyar közösségekért. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Most Szabó Vilmosnak, a külügyi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának adom meg a szót. SZABÓ VILMOS , a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 2005ben hozta létre a Szülőföld Alapot, visszaemlékezem, hogy nem kevés vita, sőt szenvedélyes vita közepette, ami nem is csodálható, hiszen a rossz emlékű 2004. decemberi népszavazást kö vetően került ez megvitatásra, bár az előkészítése és tervezése már korábban megkezdődött. Sokan kétségeiket is megfogalmazták. Azt hiszem azonban, hogy a vitatkozók között abban teljes volt az egyetértés, ami az alapvető motivációt jelentette. Az tudniill ik, hogy a szülőföldön való boldogulás és gyarapodás elősegítése az egyik legfontosabb cél, amit a határon túli magyar közösségekkel szemben alkotmányos kötelezettségünkből adódóan is meg kell tennünk. Különösen is abban a helyzetben és abban az új helyzet ben, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentett, és a magyarság számára a Kárpátmedencében azt jelentette, hogy több mint 90 százalékban a határok megváltoztatása nélkül újra egyesülhetett, újra összekapcsolódhatott. Miközben persze azt is regi sztrálnunk kellett, hogy két
