Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről; valamint a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
4082 Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A költségvetési bizottság a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót, egy viszonylag rövid, mondhatnám, tömör mondatban, elfogadásra javasolja, illetve szó sz erint, tudomásulvételre javasolja az Országgyűlésnek. A határozati javaslat indokolásában és a bizottsági ülésen elhangzott érvek alapján látszik, hogy az az átalakulás, ami a Szülőföld Alap és egyébként a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulá sa tekintetében mind tartalmi, mind a pénzügyi források területén történt, pozitívan járult hozzá ahhoz, hogy a magyar állam jobban tudja ellátni ezt a feladatát, elismerve és tisztelegve azon korábban is az ezen a területen tevékenykedő közalapítványok mu nkája iránt, amelyek megszüntették ebbéli tevékenységüket - ezeket maga a Szülőföld Alap vette át. Úgy gondolta a bizottság, hogy átláthatóvá, a források elaprózódását megszüntetve hatékonyabbá váltak azok az intézkedések, azok a támogatások, amelyeket az alap keretében a döntésre jogosultak véleményükkel, állásfoglalásaikkal támogatásra méltónak találtak. Átalakult a Szülőföld Alap struktúrája, egy háromszintű döntési rendszer jött létre, amely a korábbi tanács helyett egy regionális egyeztető tanács mint vezető szerv keretében elvi szinten határozta meg, hogy a forrásokat mi módon, milyen viszonyokban, milyen arányokban lehet felhasználni. Ez a regionális egyeztető tanács már a nevében is hordozza azt, hogy valamennyi határon túli régió képviseltetheti mag át a Szülőföld Alap munkájában. Akik egyegy szervezet, egyegy szint képviselői, döntéshozói közé nem tudtak bekerülni, de legitim szervezetet képviselnek, azok tanácskozási joggal, véleményformálóként észrevételeikkel jelen tudtak lenni a támogatási dönt ések meghozatalakor. A támogatási szintek első helyén, mint említettem, a Regionális Egyeztető Fórum áll, és ez kialakította az országok szempontjából azokat a mértékeket, arányokat, amelyeket minden támogatási körben alkalmazni kellett. (10.00) Ezeket még egyszer nem ismertetem. Azt tartanám nagyon fontosnak, hogy részben a valóságot, a realitást tükrözőek ezek az arányok, ugyanakkor figyelemmel voltak a döntéshozók arra is, hogy azoknál az országoknál, azoknál a régióknál, ahol az ott élő magyar ság lélekszáma nem indokolt volna ilyen mértékű támogatást, éppen azért, hogy ezt a szórványnépességet jobban tudják a kulturális, az oktatási és egyéb területeken is támogatni, torzították kis mértékben ezt az arányt, így fajlagosan jobb támogatási intenz itásban részesülhettek ezek a térségek. A második szinten a tényleges döntés, a konkrét döntés a kollégiumok szintjén születik meg. Itt a három kollégium az év során megalakult, és megint csak az államtitkár úr által ismertetett módon az oktatás, a szakkép zés, a kulturális, egyházi és az önkormányzati és egyéb területek között megosztva az országonkénti forrásokat, lényegében már a konkrét döntéseket, a konkrét pályázatokat kiírva a konkrét döntéseket is meg tudta hozni. A beszámoló szintén ismerteti azokat a prioritásokat, fő szempontokat, amelyeket egyegy országnál érvényre kívántak juttatni. S természetesen a harmadik szint a végrehajtás szintje, ahol a Szülőföld Alap irodája, amely a szolgáltatást, a tevékenységet, a pénz eljuttatását a támogatásban rés zesülő szervezetekhez elvégezte, ezzel vált teljessé az e területen folytatott munka. Nagyon fontos a támogatási rendszerben még, hogy nem mindent központilag kívánt meghatározni a Szülőföld Alap. Mint utalt rá az államtitkár úr is, a támogatások egy része , 10 százaléka olyan mikrotámogatásokra került elkülönítésre és aztán felhasználásra, ahol egy, a régióban ezt vállaló, erre pályázó alapítvány vagy civil szervezet továbbpályáztatta ezt a forrást, és ezek az összegek az ő nagyobb helyismerete, konkrét tud ása alapján juthattak el azokhoz a kis szervezetekhez, amelyek talán nem is lettek volna képesek arra, hogy a Szülőföld Alaphoz pályázzanak, és a tevékenységüket ennyire - hogy úgy mondjam - magas szinten próbálják meg
