Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 8 (184. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3995 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (Lezsá k Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/6646. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását p edig T/6646/2. sorszámon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter úr jelezte, hogy most kíván válaszolni a T/6573., T/6574., T/6765. sorszámú előterjesztések vitájában elhangzottakra is. Megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. DR . VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jegybankról szóló törvényjavaslat az MNB elnökének kezdeményezésére, a Nemzeti Bankkal szoros együttműködésben született. A bizottsági munkában a törvényjavaslat f ogadtatása alapvetően pozitív volt, a javaslat szakmaiságát, tárgyszerűségre törekvését az általános vitában is elismerték a hozzászólók. A javaslathoz mindössze egy kodifikációs pontosítási célú bizottsági módosító javaslatot nyújtottak be. Kérem az Orszá ggyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat a költségvetési intézményi szféra működésének, gazdálkodásának reformját tartalmazza. Ezzel a javaslattal válik teljessé, alkot komplett r endszert a közpénzügyi törvénycsomag. Közelíti a közszféra és a versenyszféra gazdálkodási szabályait, technikáit és kultúráját azokon a közszolgáltatási területeken, ahol a környezet és a feltételek is hasonlóak. Ugyanakkor biztosítja, hogy a jövőben is k öltségvetési szervek lássák el alapvetően a közfeladatokat. Ezért a javaslat prioritást ad a költségvetési szervi formának. Az irányítás és a gazdálkodás szigorát, illetve rugalmasságát a javaslat a szaktevékenység jellegéhez igazítja, a vállalkozáshoz jel legében hasonlító területeken üzemgazdasági szemléletet követel meg. Szakszerű, alkalmas és felelős irányítás és vezetés követelményét is támasztja. Eközben az állami kontroll megmarad, a költségvetési szervi működés alapvető jellemzői nem sérülnek, azok t ovábbra is számon kérhetőek. Mindez együtt versenyképessé teszi a költségvetési szervi formát. A jogállás egyértelmű, átlátható szabályozása, amely tehát tisztán különválasztja a költségvetési szervet és annak altípusait a gazdálkodó szervezetektől, megter emti az e területen régóta sérült jogbiztonságot. Végül látható, hogy ahogy az eredeti javaslatban sem szerepeltek, úgy utólag sem csempészte be semmilyen módosító indítvány a javaslatba a privatizációt, az állami vagyonra, illetve a foglalkoztatottak munk ajogi viszonyára vonatkozó szabályokat. Végül a két pénzügyi tárgyú törvényjavaslat közül arról szeretnék szólni néhány szót, amelynek célja a hazai pénzintézeti rendszer stabilitásának erősítése. Úgy gondoljuk, és az európai államok túlnyomó többsége is ú gy véli, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer működése nem lehet kizárólag magánérdek. Ebből következően a pénzügyi közvetítő rendszert érintő válsághelyzet megoldásában nem nélkülözhető az állami szerepvállalás. A jelenlegi globális pénzpiaci krízis az érin tett államok többségét cselekvésre késztette. Magyarországon is szükségessé vált egy olyan különleges helyzetben érvényesülő szabályozási keret kialakítása, amely akkor is lehetőséget ad az alapvető funkciók ellátására, ha arra a piaci szereplők valamilyen okból nem hajlandóak vagy nem képesek. A javaslat egy olyan szabályozási keretet állít fel, amely az állam számára lehetővé teszi a beavatkozást azokban a helyzetekben, amikor a társadalmi érdekek érvényesülését a magánérdekek felett elő kell segíteni vag y ki kell kényszeríteni. Természetesen a javaslat szerint az állami beavatkozás csak időszakosan, meghatározott célok elérése érdekében lehetséges.
