Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3911 2010ben is Pécsett. Mert már bevallottan csak a második félidőben készülhetnek el azok a beruházások, amelyeknek egy é v múlva készen kellene lennie. Ha nem ilyen beruházásokat vittek volna, ha az autópályák normálisan épültek volna, akkor rendben lenne, de még fordíthatunk ezen is. Nem tudom, ismerie Görögország és Portugália példáját. Az európai uniós források felhaszná lásánál, gondolom, a görög és portugál pénzügyminisztériumi államtitkár ugyanígy harcolt a parlamentjében, hogy milyen jól elköltötték a forrásokat. De jobb helyeken ezt tudják, Írországban és Finnországban, hogy a betonba öntött pénzek nem mindig hoznak f ejlődést. Hozhatnak gazdasági növekedést, mert az építőipart leterhelik, de amikor megáll ez a fajta beruházás, akkor csökken a gazdasági növekedés is. Tehát ha így, komplexen nézzük a dolgokat, akkor ugyanoda lyukadunk ki, mint ahova az IMF: ez a kormány nem dolgozott jól, és ezért tartunk most ott, ahol tartunk, és 3 milliárd forinton, amit egy ekkora költségvetésből könnyű lenne előteremteni, azon ilyen hosszan kell vitatkoznunk, mert még így sem látható tisztán, hogy mik a szándékok. Miért csökken példá ul a szociális támogatás, az egy főre jutó szociális támogatás a többcélú kistérségi társulások esetén? Megnéztem Lamperth Mónika beadványát. Be kell zárni azokat az intézményeket! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) EL NÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Soron kívül Keller László államtitkár úr. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha már a 2007es gazdasági növekedést nézzük, akkor érdemes egy kicsit mélyebben foglalkozni vele, és meg kell nézni azt, hogy 2006ban milyen államháztartási reformot hajtottunk végre, aminek egyenes következménye volt az, hogy a közszférában meglévő teljesítmény lényegesen kisebb volt értelemszerűen. Hogyha most megnézzük, hogy milyen volt a gazdasági növekedés a közszféra nélkül 2007ben, akkor az nem 1,1 százalék volt, hanem az lényegesen magasabb, több mint 3 százalék. A reálgazdaságban több mint 3 százalékos növekedés volt. És ha most a készletváltozásokat is beleszámolj uk, akkor ez a szám még magasabb. Tehát ilyen szempontból nem szabad lebecsülni a magyar gazdaság teljesítményét. Értelemszerűen 2007ben a közigazgatásban végrehajtott reform miatt alacsonyabb lett az összteljesítménye az országnak, de a reálgazdaság telj esítménye, lehet azt mondani, hogy megfelelő volt. Természetesen jobb lenne, hogyha mondjuk, 7 százalék lett volna, de ’982002 között is csak az Orbán Viktor fejében született meg ez a gazdasági növekedés. (Dr. Simon Miklós: De volt 5 százalék is!) Tehát alapvetően ez a gond. 2008at illetően pedig, hogyha a gazdasági növekedést nézzük, egészen augusztusig nemcsak a kormány, a Nemzeti Bank és más gazdasági elemzők is úgy látták, hogy reális erre az évre a 2,4 körüli gazdasági növekedés, és reális a 3 száza lékos tervezett növekedés 2009re vonatkozóan. Még egyszer mondom, nem a magyar gazdaság teljesítménye, nem a magyar kormány teljesítménye az, hogy sajnos 2009re most nem növekedéssel, hanem gazdasági teljesítménycsökkenéssel kell számolnunk a költségveté s során. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. TataiTóth András képviselő úr! TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Három kérdésre szeretnék röviden a két percben reagálni. Ékes képviselő úrnak igaza van abban, hogy ha az oktatás ba beruházunk, az a fejlődés előfeltétele, de egy dolgot pedig a tapasztalatból tudomásul kell vennünk, hogy attól még, hogy több pénzt költöttünk az oktatásra, az nem feltétlenül beruházás, ha nem nő a teljesítménye. (20.30)
