Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3881 Azt szeretném kérni, hogy ne csináljunk a dologból presztízskérdést egyik oldalon sem, hanem próbáljuk meg a legjobb megoldást megtalálni, mert egyébként érzékelem a kormány oldaláról azt a szándékot, amely egy nagyon pozitív hozzáállás a dologhoz, nevezetesen az, hogy világosabbá váljanak ezek a bizonyos határidők, és mindkét fél számára kedvezőbb helyzetet teremtsenek. Ott látom a legnagyobb problémát, és minden további nélkül elhiszem, amit az állam titkár úr mondott, hogy például egy ilyen karácsony előtt megkapott határozatra vonatkozóan a módosító javaslat szerinti határidőszámítás esetleg éppen kedvezőtlenebb. Én nem ebben látom az alapvető problémát, mert egyébként elhiszem, hogy ilyen előfordul hat. Abban látom a problémát, és én meg erre vonatkozóan szeretném kérni a kormányt, hogy lássa be, hogy itt talán lehet probléma, hogy nagyon nehézzé válik a határidő kiszámítása, és esetileg, egyedi ügyekben szinte követhetetlenné válik. Az általános vit ában is elmondtam, de kénytelen vagyok itt is megismételni, és tudom, hogy például az MSZPfrakcióban is folyik erről egy vita, mert nem teljes az egyetértés, és nagyon szívesen meghallgatom a másik oldal érveit, mert egyébként végül lehet, hogy a javaslat szerinti tartalommal kell igazat adnunk, de én egyelőre úgy látom, hogy a magyar jogban világos, egyértelmű határidőszámítási módszer létezik, a határidők minden egyes eljárási törvényben hasonlóan számítandók, és azonos határidők vannak. Ezeket már mind enki unásig ismeri, 8 nap, 15 nap, 30 nap, 60 nap, természetesen kicsit eltérhet egyegy jogszabályban. De olyan számítási mód legjobb emlékezetem szerint nincs, amely ezt a módszert vezetné be, hogy csak munkanapokban számol. Olyan természetesen van, hogy amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor automatikusan a következő munkanap a határidő lejártának időpontja. Ez egy értelmes, jó szabály. De az a szabály, amelyet szeretne bevezetni a kormányzat, véleményünk szerint teljesen felbo rítja ezt a rendet, és megtanulhatatlanná válik. Ha elkezdjük ezt a gyakorlatot folytatni, és más jogszabályokban is ilyen módon próbálunk határidőket beépíteni, akkor minden egyes törvény, eljárási törvény esetében más módszerrel kellene határidőket számí tani. Ez szerintem nagyon súlyos jogalkalmazási problémákat jelent. Lehet, hogy a hatóság oldaláról, ahol csak egy típusú ügyeket csinálnak, egy osztályon dolgozik valaki évtizedekig, és számára az az öt határidő létezik, amely abban a szűk eljárási törvén yi keretben éppen az ő tevékenységét szabályozza, neki könnyű lesz. De egy állampolgárnak, akit mindenféle határidők érintenek, neki bizony nagyon nehézzé válik a határidő kiszámítása. Nem érzem azt a nyereséget ebben a módszerben, amit a veszteség oldalon egyértelműen látok. De én nagyon szívesen megteszem azt, hogy engedek az álláspontomból, ha meggyőz engem arról bárki itt az ülésteremben vagy máshol, hogy helytelenül gondolom a dolgokat. Várom az érveket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Herényi Károly tap sol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hozzászólásom elején azt szeretné m kiemelni, hogy szomorú vagyok. Szomorú vagyok azért, mert ezzel a törvénnyel párhuzamosan az Országgyűlés előtt van egy másik törvény, az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény, és én azt gondolom, a két törvény sok szempontból összefügg egymással , és ennek a törvénynek csak jövő héten lesz elméletileg a részletes vitája. Fontos volna, hogy ez az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény is még az idén elfogadásra kerüljön, hiszen a két törvény csak együttesen fogja tudni azt előidézni és azt e redményezni, amiről én itt az Országgyűlés falai között szoktam beszélni, hogy a XXI. században élünk, az információs társadalomban, amikor az úgynevezett netpolgártársadalom kezd kiépülni, amikor az emberek már nem személyesen bemennek és akkor papír ala pon intézik az ügyeiket, hanem minél több ügyet elektronikusan próbálnak meg intézni.
