Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
3868 Ebben az esetben, azt gondolom, fenntartható egyébként az ingyenesség, hiszen az ingy enesség ma biztosított, hiszen minden magyar állampolgár az első személyi igazolványát ingyen kapja meg. Ha tehát előrehozzuk ezt akár kiskorára, két- vagy hároméves korára vagy akár féléves korára, akkor is ezt a jogot meg kéne őrizni. Az ingyenesség vona tkozásában, azt gondolom, nincsen probléma. A másik megoldás az lehet, hogy ha valóban úgy látja a kormányzat, hogy a 14 éves életkorban való intézményes kiadás túl késői a feltételek megváltozása miatt, mert ennek van gyakorlati haszna, akkor, azt gondolo m, van lehetőség arra is, meggondolandó, hogy az iskolás életkor betöltésekor, hatéves életkor betöltésekor kapják meg a gyerekek intézményesen, megőrizve továbbra is azt a lehetőséget, hogy ha bármelyik szülő akarja, akár a gyerek ötnapos korában kiállíth at ilyen személyi igazolványt. De azt gondolom, hogy nagy tömegben, intézményesen akkor kell, amikor a gyerekek élethelyzete már olyan, hogy önállóan járnak, hiszen iskolába járnak. Azt gondolom, hogy ebben az esetben a jó kezdeményezés megőrizhető. Másik oldalról: egy reális végrehajtási feltételrendszert tudunk hozzákapcsolni. Azt gondolom, hogy ez egy olyan apró kérdés, ami nem lényege a törvényjavaslatnak, mégis, ha ebben az ügyben sikerül előrelépést elérnünk, még jobbá és a gyakorlati végrehajtás szem pontjából még hasznosabbá tudjuk tenni ezt az egyébként jól előkészített törvényjavaslatot. Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki szólni. ( Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vitát lezárom. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Őszintén mondom, hogy nagy örömmel töltött el a törvényjavaslat fogadtatása mind a bizottságok részéről, mind a plenáris ülésen megerősítést nyert, hogy e törvénymódosítás hazánk alapvető é rdeke, és ezzel a parlamenti patkó valamennyi frakciója egyetértett. El kell mondanom, hogy még mielőtt a tárcánk a kormánynak benyújtotta a törvényjavaslatot, ötpárti megbeszélést tartottunk. Ott néhány észrevétel elhangzott, és ezt követően az Országgyűl ésnek történő benyújtás után újból leültünk a frakciók képviselőivel, kérve és megkapva támogatásukat. A törvényjavaslat egy része kétharmados szavazást igénylő szabályokból áll; az útlevéltörvény módosítása ilyen. (17.20) Ennél a résznél már csak ezért is kellett a széles körű konszenzus a második generációs biometrikus útlevelek szabályozásával kapcsolatban. De el kell mondani, hogy itt nemcsak a közösségi vívmányoknak a hazai jogrendbe történő átültetéséről van szó, hanem ennél jóval túlmutatóbbak azok a szabályok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A legmodernebb technikák felhasználásával kiállított okmány bevezetésének jogszabályi hátterét teremti meg, és ez a polgárok mindennapjait megkönnyítő változásoknak a hordozója. A másik része a törvényjava slatnak valóban a 14 éven aluli magyar állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal és más igazolványokkal való ellátása. Nem véletlenül hangsúlyozom ezt a más igazolványokat, hiszen például a tajszámot vagy az adóigazolványt is automatikusan kapják meg a szülők a gyermekek számára, illetve az életkezdési támogatásnál is csökkennek az adminisztrációs terhek, mindezek nagyon fontosak. Épp ezért a kormány például nem támogatja azt a módosító indítványt, amely az utóbbi új intézkedések elhagyására vonatkozik, kifejezetten fontosnak tartjuk a szülők terheinek, adminisztratív terheinek a csökkentését.
