Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6530. szám) részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3855 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Arató Gergely államtitkár urat illeti a szó két percben. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megerősíteni azt, amit TataiTóth képviselő úr mondott. Ez a javaslat határozottan arra irányul, hogy az állami szervezetekben érjen el hatékonyabb, gyorsabb döntéshozatalt. Egyébként ez illeszkedik a kormány általános po litikájához, és szeretnénk elérni más területeken is ezt az eredményt. Ezt úgy is tudom mondani, és ebben kérem is Pósán képviselő úr támogatását, hogy ez a javaslat egyrészt az egyetemek számára könnyebbséget jelent, másrészt a kormány, az államigazgatás számára pedig hatékonyabb, feszesebb munkavégzést. Az eddigi felszólalása alapján a képviselő úrtól egyik szándék sem áll távol. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Pósán László képviselő urat, Fidesz, illeti a szó két percben. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (F idesz) : Azzal egyetértek, államtitkár úr, hogy ne legyen parttalan valamilyen döntéshozatalnak a menete. Csak azt szeretném mondani, és arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára. Az, amit Ékes képviselő ú r mondott, hogy legyen akár 60 nap vagy 50, ez most ebből a szempontból mindegy, nem akarok ezen feltétlenül lovagolni, hogy most hány nap. Azt kellene megfontolni, mert a 30 nappal kapcsolatosan az az érzésem, hogy jó néhány esetben nem realizálható határ időt szab. Nem biztos, hogy minden esetben igazam van, de jó néhány területen előfordulhat, és ebből a szempontból legalább ne korlátozzuk. Ha egy államigazgatási szerv meg tudja hozni a döntését hamarabb is, mint ahogyan a határidő letelik, az csak jó, az t semmi nem tiltja, de a másik oldalról meg ne tegyük meg azt, hogy egy döntés elmulasztása miatt azt automatikusan csak és kizárólag egyféle vélekedésnek kell felfogni, mert ez megint csak nem vezet jó irányba. A kereset kiegészítésére visszatérve szeretn ém felhívni arra a figyelmet, hogy egyébként keresetkiegészítést ma is adhatnak az intézmények, a jelenlegi törvényi feltételek lehetővé teszik. Az a különbség a benyújtott javaslat és a jelen gyakorlat között, hogy a benyújtott javaslat megszabná azt, hog y minél nem lehet kevesebb, tehát megszabja azt a plafont, hogy ennél kevesebb semmiképpen nem lehet az a bizonyos többletjuttatás, kiemelt fizetés vagy keresetkiegészítés, kinek hogyan tetszik. A mai gyakorlat pedig arról szól az egyetemeken, főiskolákon belül, hogy az adott szervezeti egységek vezetői, a dékánok a kari teherbíró képességhez, a költségvetés helyzetéhez igazítottan tudják ezt megszabni vagy megállapítani, és ilyen értelemben mégiscsak kiegyensúlyozott helyzetben maradnak, hogy ennyi a bevét elük, a kiadásuk ennyi lesz, ehhez ennyi fér bele és nem több. Ha a törvényben előírjuk azt, hogy ennyit kell adni (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) , akkor bizony átesünk megint a ló túloldalára, és hiányokat gen erálunk. Köszönöm szépen. (Ékes József tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : TataiTóth András képviselő úrnak adom meg a szót két percre, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr elég hosszasan foglalkozott most már több alkalomm al a 7. ajánlási pontban szereplő bérintézkedéssel. Közben megnéztem a hatályos felsőoktatási törvényt…
