Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3791 lépéseket tett annak érdekéb en, hogy például az államháztartás legyen karcsúbb. Azt hiszem, olyan mértékű átalakítást nem nagyon hajtott végre más kormány, mint a jelenlegi. Mi volt a válasz az ellenzéki oldalon? Egyrészt a kétharmados törvényeknél nem lehet kialakítani velük konszen zust, más vonatkozásban pedig még amit mindenki által szükséges meglépni, mondjuk, a közigazgatási hivatalok regionalizálását, rá vagyunk kényszerítve arra, hogy ne törvénymódosítással, hanem olyan módon, ami alkotmányos, és mégis keresztülviszi azt az aka ratot, hogy végre legyen racionálisabb a közigazgatási hivatalok működése. Ebben sincs semmiféle partnerség. (Babák Mihály: Több pénz kellene!) Én a költségvetési vitát végigültem, most már több mint harminc órája vitatkozunk a költségvetésről - vagy most már több mint negyven órája. Mi volt az egyetlenegy reformértékű javaslata a Fidesznek? Kósa Lajostól hangzott el - több mint negyven óra alatt - a Fidesz önkormányzati reformelgondolása, hogy szüntessük meg a Fővárosi Önkormányzatot. Na, tisztelt képvisel őtársaim, ebben lehetne konszenzust teremteni. Ennek nem sok valóságtartalma van, és ha eljutnánk oda, hogy ezt kifejtsük, akkor ezt nyilván nagyon nehéz lenne. (Zaj a Fidesz padsoraiban. - Babák Mihály felé:) Képviselő úr! Én azt szeretném kérni Babák Mih álytól, hogy vagy nyomjon gombot, vagy vegyen be gyógyszert, és akkor hagyja végigbeszélni az embert. (Babák Mihály: Neked kéne bevenni!) Tehát nyilvánvaló, Herényi képviselő úr, sok mindenben előrébb tarthatnánk, ha nem az az iszonyatos szembenállás lenne , adott esetben a reformokkal vagy a másik oldalon a kormány javaslataival szemben, de még ez sem lenne baj, hogyha nagy a szembenállás, de legalább az ember értelmes javaslatokat találna. Sajnos - lehet mondani - az elmúlt hat évben ezzel kapcsolatban nem örvendeztetett meg bennünket a másik oldal, így nyilván a költségvetés 2009re azon feltételek közepette, amire már utaltam, a gazdasági visszaesés következtében nyilván csak nagyon komoly bevételkieséssel lehet reálisan számolni, és még ehhez képest is a hiányt tovább kell csökkenteni. Az ezt visszatükröző költségvetés nyilván nem tölthet el senkit örömmel, nem is ez volt a szándékunk. A szándékunk viszont az volt, hogy egy finanszírozható és egy pénzügyi stabilitást nyújtó költségvetést vagy azt megerősí tő költségvetést tudjunk itt beterjeszteni, illetve végső soron elfogadni. Képviselő Úr! Én értem, jónak is tartom mindazt, amit ön felvetett a reformokat illetően. Ehhez nyilvánvalóan másfajta együttműködésre lenne szükség itt, a Házban. Mi erre nyitottak vagyunk. Nagyon remélem, ahogyan erre már korábban is utaltam, 2009 meghozza azt a szükségességet, amely következtében talán más államháztartásra (Babák Mihály: Kormányra.), más intézményrendszerre tudjuk építeni a 2010. évi költségvetési javaslatot. Kösz önöm megtisztelő figyelmüket, és bízom abban, hogy a Fidesz nemcsak a bekiabálásban, hanem a konkrét cselekvési irányok megfogalmazásában is partner lesz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Herényi Károlyé a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Én csak azt próbáltam megvilágítani, hogy ez a költségvetés, ha beleszakadnánk, akkor sem tudna jó lenni - ez az egyik. A másik az, hogy aki - ezt minden képviselőnek mondom - állandóan a múltba né z, annak egyetlenegy jutalma van, hogy a fenekével megy a jövőbe. Mi most elég rendszeresen ezt csináljuk. Előre kellene nézni, a reformokra ezért van szükség. 2000ben Ékes Józseffel 23 módosító indítványt adtunk be a kamarai törvényhez, sajnos nem tudtuk érvényesíteni az akaratunkat, de azt sem szabad az igazság kedvéért kihagyni, hogy maradt három kamara az egészségügyben, amelyeket önök szüntettek meg, és a kötelező kamarai tagságot önök törölték el a három egészségügyi kamara esetében. Tehát közös a bű n, ezt lehetett volna sokkal jobban csinálni, ami nem zár el minket attól, hogy ezentúl jobban csináljuk.
