Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
3774 Ez jelentős növekmény a benyújtotthoz képest, és egyébként szerintem mi ebben a kérdésben egyetértésben vagyunk, mert a képviselő úr azt állította, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés jelentős többletforrásokkal a költségvetésen keresztül ösztönözte őket társulásra, és joggal igénylik, hog y ezt tartsunk fönn. Én ugyanígy gondolkodom, szerintem erre szükség van, és a képviselői módosító indítványunk pontosan ezt célozza, mert azt gondolom, akik annak a tudatában társultak, hogy ez hosszú távon ösztönzésre kerül, számítottak erre a forrásra. A szigorítást meg fogjuk nézni, de egyet azért őszintén el kell mondanunk itt a Házban. Az önkormányzati társulások nagy többsége valódi társulás, és valóban a jobb minőségű szolgáltatás érdekében hozták meg a döntésüket, és ennek látszik az eredménye. (10 .30) De azt is tudnunk kell - és őszintén kell erről beszélni , hogy néhány önkormányzati társulás területén csak úgymond lepapírozták, és a feladatellátásban érdemben semmi nem változott. Márpedig mi a valódi, minőségi szolgáltatásjavítást akarjuk ösztön özni az emberek érdekében. Tehát a kiskapukat szeretnénk becsukni. De ígérem, óvatosak leszünk ebben, mert ártani persze nem akarunk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszóla lásra következik Horn Gábor, az SZDSZ képviselője. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Olyan kérdés ez a kistérségügy, amiről már a vita előző részeiben is többször szót váltottunk, és azon kevesek közé tartozik, amiben, úgy tűnik, tartal milag egyet is értünk, hogy tudniillik történt egy pici előrelépés - szerintem nem akkora, mint amekkora kellett volna , és ezt az előrelépést most nem kéne visszavonni egy nehéz helyzetben, mert pont ez az az irány, ami lehetővé tenne egy hatékonyabb és olcsóbb működést. Azt a fajta elképzelést, amit most Lamperth Mónikától is hallottunk, egyébként fideszes kollégáktól szoktuk gyakran hallani, hogy minden kistelepülésen legyen kisiskola, óvoda, bölcsőde; szeretném jelezni, hogy több mint 900 településen n agyon régóta nincsen. Ne csapjuk be tehát a nagyon kevés tévénézőt: ahol nincs gyerek, ott nehéz bölcsődét, óvodát, iskolát fenntartani. Magyarországon a kistelepülések elöregedettek. Az a szöveg, hogy legyen mindenhol, azé rt nagyon rossz, mert ahol nincs hozzá gyerek, ott szerintem ne legyen, az egy fölösleges dolog. És ne állítsuk állandóan azt, hogy van valamiféle falurombolás az egyik oldalon, a másik oldalon meg van egy erő, ami követelné minden településen a bölcsődét, óvodát, iskolát, mert gyerek nélkül nagyon nehezen működnek ezek az intézmények. Egyetértek azonban Bebes Istvánnal abban a részében a dolognak, hogy azért, mert vannak olyan önkormányzatok, amelyek adott esetben visszaélnek lehetőségekkel, ezért olyan mé rtékűre duzzasztani a bürokráciát, ami lehetetlenné teszi a működőképességet, szerintem fölösleges. Tehát nagyon gyakori gyakorlat az, amit folytatunk, azt lehet mondani, hogy közösen, bármilyen kormány van éppen hatalmon: ha látunk egy problémát, azonnal azt gondoljuk, hogy annak nem az a megoldása, hogy kiszűrjük ezeket, hanem elrendelünk újabb és újabb, ilyen OMszámokat, olyan újabb és újabb rendeleteket. Szerintem nem ez a megoldás! Ahol visszaélések vannak, azokat ki kell vizsgálni, és nem kell őket e ngedni! Nem az a rendcsinálás útja szerintem, hogy egyre bonyolultabb és áttekinthetetlenebb rendszerek felé megyünk, hanem az ellenkezője. A kistérségeknek szerintem ott kell hagyni a forrásokat, amik tavaly is voltak. Többet nem; nehogy valaki azt gondol ja, hogy több pénz, amiről most beszélünk. Szerintem erre lehetőség van, ha egyetért a Ház ebben, viszont nem kellene őket tovább terhelni, mert van elég bajuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a SZDSZ padsoraiban.)
