Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
3757 duzzadt az államadósságot, az óriási mértékűre duzzadt államháztartási hiányt a kormány lényegében adó emeléssel tünteti el. Azóta kormányoldalon is elismerték, hogy 2006ban egy olyan kiigazítási csomag született, amely elsősorban bevételközpontú volt; háromnegyedrészben a bevételek növelésére alapult, és a bevételek maximalizálásával próbálta meg eltüntet ni az óriási mértékűre duzzadt államháztartási hiányt. (9.10) Azért mondhatom ezekkel a szavakkal, hogy óriási mértékűre duzzadt államháztartási hiány, mert abban az esztendőben, 2006ban Magyarország a legmagasabb államháztartási hiányt produkálta az Euró pai Unió tagországai közül, de még a világon is második volt ebben a tekintetben, hiszen csak Libanon előzött meg bennünket. Magyarország legmagasabb mértékű államháztartási hiányát az Unión belül csak Libanon tudta, amely egy háborút folytatott éppen akko r egy szomszéd országgal, Izraellel. Ez a bevételközpontú kiigazítás okozza azt, hogy az adó- és járulékemelések lényegesen visszavetették a gazdaságot. Magyarország nem 2008tól, hanem lényegében már 2007től gazdasági válságban van. Az adó- és járulékeme lésekre a gazdaság szereplői, elsősorban a cégek, vállalkozások úgy reagáltak, hogy visszafogták a beruházásaikat, elhalasztották a fejlesztéseiket, a munkahelyteremtésben lényegében nem történt semmi, sőt jelentős létszámleépítésekkel reagáltak a vállalko zások erre a helyzetre. Ennek “köszönhetjük” azt, hogy Magyarországon az elmúlt egy esztendőben 30 ezerrel több munkanélküli volt, mint korábban. Tehát Magyarország már úgy érkezett 2008ra a világgazdasági válság időszakára, hogy egyébként is recesszióban , válságban volt. A közgazdasági szakirodalom azt nevezi recessziónak, visszaesésnek, válságnak, ha két egymást követő negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye. Magyarországon ez 2007ben megtörtént. Az a szomorú, hogy olyan statisztikai rendszerünk va n, amely ezt csak visszakorrigálással később tudta jelezni, de egyébként ez tavaly, 2007ben már bekövetkezett. Nos, ez történt 2006ban. Még egy dolgot szeretnék hozzátenni, az ötéves adócsökkentési program visszavonását. A miniszterelnök úr a múlt héten úgy fogalmazott, hogy nem hazudhat a választóknak, és nem ígérhet adócsökkentést. Ilyenkor eszünkbe juthat 2006, amikor ötéves adócsökkentési programot ígértek a választóknak, és ebből az ötéves adócsökkentési programból aztán öt hónapos adónemcsökkentési program lett. Öt hónap után ezt visszavonták, és 2006 nyarán jelentősen, drasztikus mértékben növelték a vállalkozások és az emberek adóterheit. No, ezek azok az alapvető okok, amelyekkel 2008ra, a világgazdasági válságra futott rá a magyar gazdaság. Eme llé hozzá kell tenni egy másik szempontot is: 2004től lényegében folyamatos a magyar lakosság, a magyar vállalkozói szféra eladósodása. Ez az eladósodás elsősorban devizában történt. Euróalapú, svájcifrankalapú hiteleket vesznek fel az emberek, vesz fel a lakosság. Ez azt jelenti, hogy Magyarország devizakitettsége jelentős mértékben megnő. Az a több ezer milliárdos, most már 6 ezer milliárdot elérő lakossági hitelállomány, amely az elmúlt években felgyűlt, alapvetően devizaalapú hitelt, devizaalapú kitet tséget jelent. Ez a két hatás, az állam eladósodása, a rossz gazdaságpolitika, a magas adóteher, a munkahelyek megszűnése, a leépítés, párosulva a lakosság eladósodásával, azzal, hogy a lakosság nem tudott megtakarítói pozícióba kerülni, és nem tudta egyéb ként az ország belülről, belső szerkezetével finanszírozni ezt a hiányt, okozta azt, hogy 2008ban Magyarország volt a legsérülékenyebb ország az Európai Unión belül. Izland után - megelőzve Pakisztánt és Ukrajnát - Magyarországnak kellett az IMFhez, a Ne mzetközi Valutaalaphoz fordulni külső segítségért, külső támogatásért. Nos, így kerültünk ide, a parlamenti költségvetési vitába, ahol a kormánynak lett volna lehetősége arra, hogy megpróbáljon reagálni erre a helyzetre, és megpróbáljon olyan intézkedéseke t elindítani, amelyek ezt a válságot érezhetően csillapítják, vagy legalább azt a célt kitűzni a kormány részéről, hogy a munkahelyeket próbáljuk 2009ben megtartani. Naponta halljuk az újabb és újabb bejelentéseket több száz fős vagy éppen ezer főt elérő létszámcsökkentésről. Ezzel az a baj, hogy ez
