Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz):
3751 álltak, nem az NBHból kerültek törvénytelenül ki. Ugyanakkor a szolgálat törekedett arra, hogy a vonatkozó iratokat ezt követően a 2003. évi III. törvényre hivatkozva esetenként akár soron kívül átadja az ÁBTLnek. Éppen az átadott iratok alapján megalapozottnak tűnik az NBH nyilatkozata, hogy megállapítását követően a vonatkozó iratokban semmiféle iratmegsemmisítést nem hajtott végre, egyes más szolgálatokkal ellentétben. Végezetül: nem mulaszthatjuk el annak megállapítását, szól a jelentés, hogy az Információs Hivatal megfelelő technikai feltételeket biztosított munkánkhoz. Kérdéseinkre készséges é s érdemi válaszokat kaptunk, ami jelentős mértékben megkönnyítette a munkánkat. Segítségükért köszönetünket fejezzük ki, azaz leszögezhetjük, hogy a 2003. évi III. törvényt követően a szolgálatok minden tekintetben az iratátadást és az iratmegsemmisítést i lletően is törvényesen jártak el, és szolgálták a kormány, az Országgyűlés akaratát. Mi a politikai szándék? - amint Gulyás képviselő úr ezt felveti. 2003 óta egyértelmű és töretlen ez a politikai szándék, amit rögzítünk: az információs kárpótlás minél szé lesebb körű megvalósítása az ország nemzetbiztonsági érdekeinek és alkotmányos követelményeinek figyelembevételével. Ezt bizonyítja a Kenedibizottság léte már önmagában is, amely a Gálszécsybizottság jelentését követően volt hivatott ellenőrizni a szolgá latok működését, és kérte a kormány a bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az esetleges eljárási vagy törvényi módosításokra. Ez megtörtént. A Kenedibizottság egyébként többszöri határidőmódosítás után, ami érthető volt, letette a javaslatait, és ez alap ján - ez már nyilvánosságra került - a kormány december 15ig készíti el a törvénymódosítási koncepciót, ami alapján parlamenti, társadalmi, ötpárti és egyéb vitára is sor fog kerülni. Abban egyet kell értenünk, hogy a törvénymódosításnak nem egyszerűen cs ak kormányzati szándékot kell tükröznie, hanem egyfajta össztársadalmi szándékot is. Végezetül a mágnesszalagok ügye, ebben is többször nyilatkoztam én magam is: semmiféle szándék nincs a mágnesszalagon tárolt információk visszatartására, törvénytelen elti tkolására, ugyanaz a folyamat következik be a mágnesszalagok esetében, mint a papír alapú információknál is. Láttuk és érzékeltük, a műszakilag lehetséges mértékig, ameddig el lehet menni, ez meg fog történni. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ak adályozó tényezők nullára csökkenjenek, s ezt követően ennek a feldolgozása is ugyanúgy lehetővé válik, mint a papír alapú információké. Köszönöm a szót és a meghallgatást. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. T isztelt Országgyűlés! A mai nap utolsó napirend előtti felszólalásához érkeztünk; Lezsák Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Az életre való tanyák jövője érdekében” címmel kért szót. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezetőhe lyettes úr. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az életre való tanyák, a tanyavilág egészséges jövője érdekében szót emelünk, akkor nemcsak 200 ezer ember sorsáról és országrésznyi földterületről beszél ünk, de súlyos történelmi adósságot is törlesztünk. A Trianon után reneszánszát élő, megújulásra képes tanyavilágot az államszocialista évtizedek kifosztották, megalázták, tönkretették, de véglegesen beszántani, elpusztítani nem tudták. Az elmúlt két évtiz ed olykor reményt keltő próbálkozásai nélkülözték a biztonságot jelentő törvényes költségvetési garanciát, a távlatos fejlesztés lehetőségeit. November közepén a Nemzeti Fórum és a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete szervezésében “Tanyavilág a Parlamen tben” című konferencia alkalmából zsúfolásig megtelt a főrendiház nagyterme. Tanyán élő fiatal és idősebb gazdálkodók, tudósok, néprajzkutatók, közgazdászok, a Tanyagondnokok Országos Egyesületének vezetője, polgármesterek, politikusok, a
