Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - “Marad az elavult államszervezet és a túlzott kiadások - miért késlekedünk az állami adminisztráció átszervezésével?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3616 Úgyhogy nem fogadom el, kérem, hogy az itt felsoroltak se tegyék. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ, e zért kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 169 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ ) - a miniszterelnökhöz - “Marad az elavult államszervezet és a túlzott kiadások - miért késlekedünk az állami adminisztráció átszervezésével?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselője, interpellációt n yújtott be a miniszterelnökhöz: “Marad az elavult államszervezet és a túlzott kiadások - miért késlekedünk az állami adminisztráció átszervezésével?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelk ező igazságügyi és rendészeti miniszter úr válaszol, pontosabban államtitkára, Avarkeszi Dezső fog majd válaszolni. Hankó Faragó Miklós képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! (15.10) DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Lakos Imre frakciótársam “Elavult államszervezet, túlzott kiadások - miért késlekedünk az állami adminisztráció átszervezésével?” címmel interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz. Az ő nevében ön válaszolt, és a válaszát a Ház lesza vazta. Az elmúlt napokban a parlament elfogadta a költségvetés sarokszámait, azokat a módosító indítványokat azonban, amelyek az államtól is elvennének pénzt, sem a miniszterelnök úr, sem a kormány, sem az MSZPfrakció nem támogatta, így az áldozatok majdn em teljességét a magánszemélyek és a vállalkozások kénytelenek viselni. Újra felmerülnek tehát a kérdések: megérie az áldozat? Várhatóe átfogó átalakítás a közszférában? Felfüggesztésről vagy átstrukturálásról vane szó? A kormány milyen közfeladatokat v izsgál felül? Hány közfeladattal lesz kevesebb jövőre az ideinél? Mennyit spórol ezzel az állam saját magán? Mit tesz a kormány azért, hogy a feladatukat kimagasló szinten végző, fontos feladatot ellátó köztisztviselők munkáját megbecsülje, őket megfelelőe n motiválja? Ha jól értem, akkor ennek az eszközrendszerét a kormány majdnem teljes egészében elvonta, megszüntette. De sok esetben nemcsak az állami feladatok számával és azok ellátásának minőségével van baj, hanem az állami feladatellátás logikájával és szemléletével is. A helyes hozzáállás az lenne, hogy a hivatalok vannak az állampolgárokért, és nem fordítva. Ma nagyon gyakran nem ezt tapasztaljuk. Számos jó példa van erre a skandináv vagy a Beneluxországokban. Mindenki számára világos, hogy a kérdés n emcsak a magas állami újraelosztási szintről szól, hiszen modern, polgárközpontú közigazgatást magas adószinttel és alacsony adószinttel működő országok egyaránt képesek voltak megalkotni. Kérdezem, milyen lépéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy enn ek az elvárásnak megfeleljenek a hivatalai, a közhivatalok. Támogatjáke a fordított felelősség elvének bevezetését, “a hallgatás beleegyezés” intézményének bevezetését a
