Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz):
3562 ELNÖK (Harrach Péter) : Kovács Zoltán következik. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Képzés - ejtsünk néhány szót a gyakorlati életről is. Azoknál, ahol az ilyen jellegű képzések folytak, dolgozók esti iskolája, tal án néhányan emlékeznek rá, és amelyik oktatási intézmény ezt a feladatot megkapta, azért ott komolyan - talán erős a szó - rettegtek ettől a feladattól. Mert mit tapasztaltak sokszor egyegy ilyen képzést és oktatást követően? Szétvert mellékhelyiség, betö rt ajtó, megalázott pedagógus, ürülékkel lekent fal, és nem a képzésről szólt, hanem sok esetben a rendetlenkedésről, a fegyelmezetlenségről és legkevésbé arról, amire ezt létre szeretnénk hozni. Ebbe azért egyébként mostanában az önök fennhatósága alatt - az utóbbi évet kivéve - az oktatási tárca is elég sokat tett. Felteszi a kérdést, hogy mi történik azzal, aki ezt követően a szigorodás után vagy netán büntetésből kevesebbet visz haza. Kérdezem én, mi pedig mit mondunk azoknak a minimálbérből élő, napi r endszeres munkát végző embereknek, akik azt látják, hogy életerős, fiatal, munkaképes személyek azon sakkoznak, hogy miként lehet elkerülni még az állami foglalkoztatásban vagy a közcélú foglalkoztatásban való részvételt is, különböző okokkal való kibújás ürügyén. (23.50) Azt gondolom, hogy ezt a kérdést is fel lehet tenni. S ha már ön a konzervatív politikát említette, van még egy megoldatlan kérdés ebben az ügyben, amely ehhez valahol kötődik: a hajléktalankérdés. Azt gondolom, az SZDSZ Budapesten hajlékt alanügyben már bizonyított - nem pozitívan, hanem negatívan. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Simon Miklós következik. DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Az általam nagyra becsült Béki Gabriella képviselő asszonynak szeretnék vála szolni az ügyben, hogy mit kell tenni azokkal az emberekkel, akik számkivetettek, esetleg alkoholisták, és nem találják az utat. Én egy olyan településen vagyok polgármester, ahol a közmunkásokkal napi kapcsolatban van az ember, legalább annyira, hogy egykét percet megáll és beszélget velük. Látom azt, hogy ha értelmes munkát kapnak, tehát az önkormányzat pénzt tud áldozni arra, hogy értelmes munkát adjon nekik, akkor azzal a lelkük is épül. Mondok erre egy példát. Ha egy meglett emberrel állandóan az isko laudvart sepertetem, akkor előbbutóbb azt fogja mondani, hogy vajon ő csak ennyire képes, és visszataszítom oda, ahonnan jött. De ha azt mondom, hogy összehozok egy csapatot, amellyel az árkokat rendbe tetetem, és látja, hogy előtte hogyan nézett ki, és m iután dolgozott rajta két hónapot, utána az az egy kilométer árok hogyan néz ki, akkor látja, hogy van értelme a munkájának. Ezért mondtam az előbb azt a miniszter asszonynak, hogy ha nem fognak tudni tárgyi eszközökre, anyagokra pluszforrást adni, akkor n incs értelme ennek az egész dolognak, mert vízgereblyézés lesz, ahogy Tilki Attila mondta, és azzal lehet, hogy több kárt fogunk okozni, mint hasznot. Értelmes munkát kell adni az embereknek. Ezzel az alkoholistát is lehet gyógyítani, mert tudni fogja, hog y reggel fél 8ra neki meg kell jelennie, és értelmes munkát kell végezni, ami után esetleg a falubelije azt mondja neki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy öreg, szépen dolgoztál. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Pé ter) : Farkas Flóriáné a szó. FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Béki Gabriella Képviselő Asszony! Engedjék meg, hogy most cigány emberként szóljak ebben a vitában, mint ismételten szóló. A szegények között is talán a legszegényebbnek a cigány réteget nevezhetjük. De mégis azt gondolom, a segélyezésnek két világát
