Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz):
3540 A 16. és a 17. § azt rögzíti, hogy milyen kedvezményeket kap a munkáltató abban az esetb en, ha minél több olyan embert foglalkoztat, aki hosszabb ideje álláskereső, vagy pedig hátrányos helyzetű vidéken él. Abban az esetben is van kedvezmény, ha az önkormányzat lakosságot érintő vagy települést érintő közfeladatairól van szó. Meglepő azonban, hogy a 17. § szerint támogatás már nem adható az önkormányzatnak vagy az általa működtetett költségvetési szervnek. Nem először és nem utoljára, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy az eddig is kivéreztetett önkormányzatok nem fognak tudni helytállni ekkora feladatot illetően. Itt jegyezzük meg, hogy az e törvényt illető módosítások további paragrafusai lényegében technikai és nem érdemi módosítások. Sajnos a jogalkalmazó számára éppen ezért nehézségeket jelentenek. Meglepő és a bürokrácia súlyát az önkormány zatokra terhelő paragrafusokról szólnék. A 3034. § az álláskeresők nyilvántartásáról, az álláskeresési megállapodásról, az együttműködési kötelezettségről, a foglalkoztatási és a szociális adatbázisról szólnak. Az együttműködés az állami foglalkoztatási s zervet és a települési jegyzőt terheli. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, mekkora hatalmas, megnövekedett adminisztrációs terhet és nyilvánvalóan pénzügyi következményeket is jelent ez. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény. A javaslat 35. §a szerint a m unkaügyi hatóság adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére a jogsértésekről a foglalkoztató részéről az egyes munkavállalókat illetően. (22.00) Itt arról van szó, hogy szigorú vizsgálat tárgya lesz minden munkajogi együttműködés. Kérdezzük: a munkaügyi hatóság létszáma és munkaterhe is nőni fog? Most, a válság kellős közepén? Miből? Honnan? A pályakezdő fiatalok, az 50 év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatá sának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjasok foglalkoztatásáról szóló törvény módosításáról: ez a törvénymódosítás megkísérli összefésülni a különböző okból munkanélküliek lehetséges segítését. A Start Extra kártya kiváltására jogosult, ha elmúlt 50 éves , vagy életkortól függetlenül legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, vagy rendelkezésreállási támogatásra jogosult az álláskereső. A 38. és a 39. § szerint a munkaadó kedvezményekre jogosult járulék vonatkozásában, ha a 2. számú melléklet szerinti leg kedvezőtlenebb kistérségben létesít munkahelyet, vagy állományi létszámot emel, és nem szüntet meg rendes felmondással munkaviszonyt, vagy nem kezdeményez saját maga ellen végelszámolást. Ezek a feltételek a világgazdasági válság körülményei között enyhén szólva is irreálisak. Honnan tudja például a munkaadó, hogy nem kelle megszüntetni rendes felmondással munkahelyeket? Vagy nem kelle végelszámolást kezdeményeznie saját maga ellen? - a mai helyzetben, miközben folyamatosan sorra ezeket halljuk. Ellentmon d a valóságos életnek. A zárórendelkezések szerint ez a javaslat, ha törvénnyé válik, 2009. január 1jétől lesz hatályos, egyúttal 2009. március 31ig felül kell vizsgálni az aktív korúak ellátására való jogosultságot is. Kérdezem: honnan tudjuk 2008. nove mber 25én, azaz a mai napon azt mondani, hogy a fenti feladatokat az arra kötelezettek képesek lesznek elvégezni 2009. március 31ig? Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazáskor hallgassanak a realitásérzékükre és arra, amit az életben t apasztalnak. A javaslattevőkkel egyetértünk abban, hogy jó lenne rendet tenni a segélyezés terén és a munkaerőpiacra való visszakerülés útján, nem úgy azonban, hogy nem veszünk tudomást a valóságról, nem vesszük észre, hogy sem a helyi önkormányzatok, sem a munkaerőpiacot befolyásolni képes szervezetek nincsenek olyan pénzügyi helyzetben, hogy ezt sikerrel véghez tudják vinni. Éppen ezért ezt a törvényjavaslatot most javasoljuk levenni napirendről; néhány hónap múlva pontosan felmérni, hogy mennyi embert ér int, és újraszámolni a lehetőségeket és az ebből következő