Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3499 szervekre érvényes szabályokkal továbbra is biztosított. Ez egy olyan megoldás, amelyet egyidejűleg és külön törvényekben szabályozott módon lehet csak választani. A közszolgáltató költségvetési szervek működéséhez s zükséges forrás részben saját bevételből is előteremthető, a tevékenységük aktuális kereslethez is igazodik. Létszámukra a közintézmény kivételével, ahol a kötöttebb létszámban gazdálkodás indokolt, elegendő irányszám jellegű előirányzat megállapítása, vag yis megvalósul a bértömeggazdálkodás. A szabályozásuk életszerű. A finanszírozásuk jellemzően teljesítésarányos. A törvény az irányokat egyértelműen kijelöli, a részletszabályok megalkotása a sokszínűségre figyelemmel további törvényi és rendeleti szintre marad. Tisztelt Ház! Jelenleg az irányításfelügyeletet ellátó szervnek nincsen intézményesített gyakorlata arra, hogy évről évre számba vegye és megfogalmazza a szerv működésével és teljesítményével szakmai és gazdálkodási vonatkozásban egyará nt kapcsolatos elvárásait. E hiányosságot pótolva be kívánjuk vezetni a költségvetési szervek valamennyi típusára vonatkozóan a megvalósítási terv intézményét, valamint a közintézetek, a vállalkozó közintézetek és a közüzemek esetén a teljesítményterv inté zményét. A megvalósítási terv a közhatalmi költségvetési szerveknél és a közintézményeknél az éves működés számon kérhető alapjait fekteti le, dokumentálja a költségvetés végrehajtásának tervezett módját. A teljesítménytervmegvalósítás mikéntje mellett ta rtalmazza a költségvetési szervtől elvárt teljesítményt. A dokumentumot az irányító szervnek is jóvá kell hagynia. A dokumentumokban foglaltaktól eltérést indokolni kell, és amennyiben az felróható a szervezet vezetőjének, az jogalapot szolgáltathat a nega tív jogkövetkezmények alkalmazására. A javaslat pótolni igyekszik az államháztartási törvény egyik fontos hiányosságát, amikor kísérletet tesz a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség fogalmának törvényi szintű megfogalmazására. A meghatározások a k öltségvetési szervek működésének és gazdálkodásának immáron törvényi alapon számon kérhető követelményeként jelennek meg. A közfeladat átadása költségvetési szervtől gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezettől költségvetési szervnek akként val ósítható meg, hogy az elődszervezet megszüntetése az utódszervezet létrehozásával összehangoltan történik, és a közfeladat ellátásának folyamatossága biztosított. Az utódszervezet a megszűnés napját követő nappal megkezdheti, folytathatja a feladatellátást . Az átalakításhoz feltétel az irányító szerv előzetes engedélye, illetve hogy a tartozásállomány, a foglalkoztatottak és az átszálló vagyonjogok és kötelezettségek kérdése rendezve legyen. A részletes előírásokat szaktörvények fogalmazzák meg. A javaslat több esetben utal külön törvény vagy jogszabály rendelkezésére. Ez nem a szabályozás bizonytalanságát jelzi, hanem annak következménye, hogy a közfeladatellátási rendszer, annak kettős szakmai és gazdasági célrendszere, az ágazati irányítás heterogén. Így az egységes szabályozás kivitelezhetetlen. Ugyanakkor a külön, általában szakmai ágazati törvényekre való utalás nem pusztán engedély az eltérő szabályozásra, ellenkezőleg: felhívja a figyelmet arra, hogy megjelölt témák sorában a szaktörvényeknek meg kel l adniuk a szabályozást az általános előírásoknak az ágazati specialitásokat érvényesítő továbbvitelével. Tisztelt Országgyűlés! A mondandóm végén néhány gondolat erejéig reagálni kívánok a javaslat általános vitára való alkalmasságát megítélő bizottsági t árgyalásokra. Tapasztaltuk, hogy esetenként súlyos félreértések, tévhitek övezték ezeket a vitákat. Ahogyan már korábban is jeleztem, a javaslat nem foglalkozik a magánosítás gondolatával semmilyen körben és formában. Nem is ágyaz meg az ilyen tendenciákna k. Az állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatban egyáltalán nem szerepelnek új előírások a javaslatban. Ami az önkormányzati autonómiát illeti, azt gondolom, az önkormányzatok érdemi döntési lehetősége a közfeladat ellátásának módjában éppen most jelenik meg, hiszen egyértelművé, döntésmegalapozóvá válnak a keretszabályok és keretfeltételek, vagyis a szabályozott mozgástér. Eltűnhetnek az ilyen döntéseket olyannyira jellemző esetlegességek.
