Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3496 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvé nyjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Önök az előterjesztést T/6573. számon, a bizottsági ajánl ásokat T/6573/1., 3., 4. és 5. számokon megkapták, és természetesen az Országgyűlés honlapján is megismerhetik. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, húsz perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy a pénzügyi stabilitást erősítő költségve tési szavazás után lényegében a költségvetés végrehajtásához is kapcsolódó szerkezeti reformprogram fontos elemét kezdjük most tárgyalni. Talán még emlékeznek rá, 2006ban, illetve 2007ben többször elmondtuk: a közpénzekkel az államháztartással való gazdá lkodás különböző területeit is át akarjuk alakítani, modernizálni kívánjuk. E területek közül az Országgyűlés már döntött az állami vagyonnal való gazdálkodás új szabályozásáról, létrejött az új intézményrendszer is, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. formájában. Ugyancsak e reform része a költségvetési tervezés, gazdálkodás átalakítása, olyan szabály- és intézményrendszer kialakítása, amely megfelelő automatizmusai révén biztosítja a fegyelmezett, egyensúlyőrző államh áztartási gazdálkodást. Erre a kormány elkészítette a közpénzügyi törvényjavaslatát, amelynek benyújtását meglehetősen hosszúra nyúlt ötpárti egyeztetés előzte meg, majd a benyújtást követően több hónapon keresztül folyt ezzel kapcsolatban a megbeszélés. A kormány nem ragaszkodott mindenáron a saját javaslatához, azt tartotta fontosnak, hogy a pártok valamilyen formában közös álláspontra jussanak, és megszülessen egy olyan szabály- és intézményrendszer, amely garantálja az államháztartás tervezési és működé si folyamatában az egyensúly fenntartását. Ezért nagyon örültünk annak, hogy ebben a kérdésben többpárti - hárompárti - konszenzus alakult ki. A konszenzus eredményeként fontos költségvetési szabályokról, költségvetési plafonról, új intézményről törvényt f ogadott el a parlament. Ez növeli Magyarország iránt a befektetői bizalmat, és remélhetőleg hosszabb távon csökkenti az állam finanszírozásával kapcsolatos költségeket. Nagyon sajnáljuk, hogy a konszenzus nem ötpárti lett. Az ország érdekeit leginkább egy kétharmados támogatással elfogadott törvény szolgálta volna, de a legnagyobb ellenzéki párt egy ilyen fontos kérdésben is inkább a pártpolitikai érdekei szerint döntött. Tisztelt Ház! Az a jogszabálytervezet, amelynek tárgyalását most kezdi meg a tisztelt Ház, az előbb felsorolt reformterület harmadik, hasonló fontossággal bíró eleme. A szabályozás célja, hogy átláthatóvá tegye a közszféra intézményi rendszerének működését, racionálisabbá a gazdálkodásukat, a közforrások felhasználását. Csak ezt az egy elem et tekintve nem beszélhetünk államháztartási reformról, de a három elem - az állami vagyonnal való gazdálkodás korszerűsítése, új közpénzügyi törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény - így együtt a közpénzekke l és a közvagyonnal való gazdálkodás alapvető reformját eredményezi. Ennek a törvényjavaslatnak az a legfőbb célja, hogy kialakítsa a szervezetek által végzett közfeladatellátás modern, jól szabályozott, kiemelten a közérdeket szem előtt tartó szervezeti és gazdálkodási keretszabályait. (18.40)
