Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 23 (158. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
346 A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások emelése 2007ben is a nyugdíjemelésekkel azonos módon történt. Az ellátások éves szinten 6,5 sz ázalékkal emelkedtek. Bizonyos ellátások vonatkozásában a vizitdíj bevezetésével összefüggésben is történt kompenzáció, amely beépült az ellátásba, ennek értékét növeli. Időközben a vizitdíj eltörlésre került, de az ellátásokba beépült emelés bent maradt, azaz megmaradt hosszú távra is. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátásokra fordított kiadások 0,5 százalékkal maradtak el az előirányzattól, amely mindösszesen 152,5 milliárd forint volt. Az elmaradást a feltételezettnél nagyobb arányú létszámcsök kenés magyarázza. A közgyógyellátásra és egyéb térítésekre fordított kiadások együttesen körülbelül 1 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal maradtak el az előirányzattól, amit a közgyógyellátásra fordított kiadásokban elért megtakarítás eredményezett. A közg yógyellátás 2006. július 1jén hatályba lépett új rendszere segítette a kiadások további mérséklődését, így 2007ben az előirányzatnál 5,1 százalékkal kevesebb költségvetési támogatás került felhasználásra. A változtatás lényege, hogy a korábbi gyógyszerli stán szereplő készítmények korlátlan kiváltása helyett a közgyógyellátásban részesülők krónikus betegségeire egyéni gyógyszerkeret került megállapításra, amely keret mértékéig térítésmentesen válthatták ki a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszere ket. Az éves gyógyszerkeret és annak naprakész összege az OEP nyilvántartásában jelenik meg, amelynek felhasználását, illetve ellenőrzését az OEP és a gyógyszertárak között kiépített adatkapcsolat folyamatosan biztosítja. Tisztelt Országgyűlés! Az államház tartás nagyságrendjét tekintve második alrendszere, a társadalombiztosítási alrendszer a 2007. évet a tervezett 27,5 milliárd forint nagyságrendű hiánnyal szemben 27,5 milliárd forint költségvetési többlettel zárta. Az alrendszer költségvetési többlete tük rözi, hogy mind a bevételi, mind a kiadási oldalon eredményesek voltak a költségvetés konszolidálására irányuló intézkedések. A bevételi oldal stabilitásának megerősítése érdekében folytatódtak a 2006 szeptemberében elkezdődött járulékszabályozási változta tások. Módosult a munkáltatói 29 százalékos mértékű járulék megosztása az alrendszer két pénzügyi alapja között. A Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetendő rész 3 százalékponttal nőtt, és így 21 százalék lett, az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész 8 szá zalékra módosult. A biztosítottak által fizetendő járulék mértéke 15,5 százalék, ebből a nyugdíjjárulék mértéke azoknak, akik kizárólag a társadalombiztosításhoz tartoznak, továbbra is 8,5 százalék volt, a magánnyugdíjpénztári tagok fizetési kötelezettség e 0,5 százalék maradt. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke a 2006. szeptember 1jétől érvényes mértékhez képest további 1 százalékponttal növekedett. Ezeket a változásokat több más lépés is kiegészítette, amelyek közül a társa dalombiztosítási jogviszonyok rendezését szolgáló intézkedéseket emelném ki: 2007ben mintegy 600 ezer személy jogviszonyát sikerült tisztázni egy év alatt. A járulékbevételek és hozzájárulások önmagukban nem elégségesek az ellátások fedezetének megteremt éséhez, ezért 2007ben is szükség volt a központi költségvetésből érkező támogatásokra, amelyek az összes bevétel valamivel több mint egyötödét tették ki. Röviden szeretném bemutatni az alrendszer költségvetési kiadási oldalának néhány jellemző sajátosságá t. A legnagyobb kiadási előirányzatot a nyugellátási kiadások képezték, az összes kiadásból való részesedésük mintegy 61 százalék volt. A nyugellátási kiadások növekedésében több tényező is szerepet játszott. Januárban 4 százalék, novemberben további 2,4 s zázalék kiegészítő jellegű és visszamenőleges hatályú emelés történt. Ezek nagyjából 2,7 millió főt érintettek. 2007ben folytatódott a 2005ben meghirdetett nyugdíjkorrekciós program. Ennek keretében az 55 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak 60 százaléko s mértékűre emelkedtek, és ezenkívül az 1998. január 1je előtt megállapított saját jogú nyugdíjak nemtől és szolgálati időtől függően
