Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PAIZS JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz):
3008 Összefoglalóan tehát azt mondhatom, hogy a kezdeményezés helyes. Az, hogy a törvény elénk került, annak a jogos felismerésnek a következménye, hogy a jelenlegi rendszer nem működik megfelelően. A megfogalmazott változtatási irányok megítélésem szerint jó irányokat mutatnak. Vannak azonban dilemmák, amelyeket a vita során még rendezni kell és rendezni lehet. Az ilyen irányú módosító javaslatokat támogatni fogjuk, és reméljük, hogy a hiányzó módosító javaslatokra közös bizottsági módosító javaslatok formájában is sor kerülhet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Kétpercesek következnek. Paizs Józse f képviselő úr, MSZP. PAIZS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy normál hozzászólást szeretnék megalapozni egy kétpercessel. Azt gondolom, hogy a 2007. évi agrárium egyik nagyon fontos rész e volt a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer. Többen említették ezt a dátumot, 2007. év elejétől működik. Ez a jogszabály mondja ki, hogy az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok esetén az állam és a gazdálkodók közös kockázatvállalása alapján nyílik m ajd mód a károk mérséklésére. (21.20) Az elemi károk körébe tartozik ár, belvíz, aszály, fagykár. A rendszer bevezetésének is egyik indoka volt, hogy az uniós szabályok szerint csak olyan módon lehet elemi károk okozta veszteséget enyhíteni, ha abban rész t vesznek az érintettek is. Csak emlékeztetni szeretnék, a nemzeti agrárkárenyhítési támogatási jogcím 500 millió forintos eredeti előirányzatot, a rendkívüli időjárás miatt a gazdálkodók által befizetett 530 milliót a kormány 5 milliárd forint többlettám ogatással kiegészítette. 2007 decemberéig ennek 90 százalékát ki is fizettük. A támogatási előirányzat a termelők és az állam kölcsönös kockázat- és teherviselésen alapuló támogatási konstrukció működtetését tette lehetővé. Megjegyzem, hogy még egy ilyen l ehetőség szerintem, mint a 2007. évi, nem lesz, hiszen a kassza üres. Óriási volt természetesen az érdekképviseleti szervek nyomása is a kormányra. A normál hozzászólásomban szeretném majd vázolni az agrármunkacsoport módosító indítványait, és a törvény e lfogadásának javaslatát szeretném előterjeszteni. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Kettő percben Örvendi László képviselő úr következik. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! A kárenyhítési törvénnyel kapcsolatban Velkey Gábo r képviselő úr dilemmái pont azt vetik fel, amit mi is hiányoltunk, hogy nincs egy hatástanulmány letéve az asztalra, nincs egy modellezés, ami alapján pontosan látjuk, hogy miről is van szó. Hiszen ehhez egy nagyon részletes számítást kell elvégezni, menn yi tőkealap szükséges majd a végére, de először: ki finanszírozza, a gazdálkodó és az állam milyen arányban, milyen nagyságban, mennyi az elemi károk általános átlagos összege, Magyarországon több évre visszamenően megvannak a tapasztalatok. Ezt egy részle tes tanulmányban le kell tenni az asztalra, hogy lássuk, milyen helyzet alakulhat ki ennek a törvénynek a megalkotása után. Ha ezek hiányoznak, akkor a gazdálkodók egy újabb kötelező adót látnak, és hozzáteszik, hogy most már van a kárenyhítési fizetés 800 forint hektáronként, a víztársulási hozzájárulás 700800 forint hektáronként, az őstermelők esetében vége az iparűzési moratóriumnak, 23 ezer forint hektáronként, és sorolhatnám, sorolhatnám. A végén nem marad egy fillér sem a termelésük után. A részlete s hatástanulmánynak ezeket pontosan tartalmaznia kellene.
