Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2998 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti agrárkárenyhí tési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/6686. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6686/234. számokon kapták meg és a honlapon megismerhetik. Most az előterjesztői e xpozé következik. Megadom a szót a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, Gőgös Zoltán államtitkár úrnak, 20 perces időkeretben. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadój a : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárágazatban jelenleg működő kárenyhítési rendszer közel kétéves múltra tekint vissza. A két év alatt történt események megmutatták ennek a rendszernek a jó oldalait, de ezz el együtt a hiányosságait is. A 2007 év elejei fagykárok már közvetlenül az induláskor olyan helyzetet teremtettek, amelyet az önkéntes kockázatközösség saját erőből nem volt képes kezelni. De egyúttal rávilágított a gazdálkodói társadalom egy jelentős rés zének kétarcúságára is, nevezetesen: az öngondoskodás érdekében semmit sem tenni, baj esetén pedig maximálisat elvárni az államtól - lett a zsinórmérték. A kormány túltéve magát ezen a problémán azonnal a kárt szenvedett termelők megsegítésére sietett, bíz va abban, hogy a termelők is segítenek magukon, és emellett átgondolják az egymás iránti szolidaritás fogalmának a jelentését. Sajnálatos tény, hogy a 2007. évi, közben újra megnyitott kárenyhítési rendszerhez csak kizárólag az addig még nem csatlakozott é s kárt szenvedett termelők csatlakoztak, természetesen annak tudatában, hogy ha befizetik a csekély hozzájárulásukat, kárenyhítés címén annak a többszörösét feltétlenül vissza fogják kapni. (20.30) Az öngondoskodási hajlam mértékét jellemzi, hogy napjainkr a a kárenyhítési szerződésállomány a befizetett termelői hozzájárulás alapján a 2007. évinek a kétharmadára esett vissza. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a 2006. év végén elfogadott kárenyhítési törvény alapján létrehozott kárenyhítési rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem alakult ki egy széles körű, önfenntartó, hosszú távon is megbízhatóan működő kockázatközösség, jóllehet annak mindenki tudatában van, hogy a 2007. évihez hasonló rendkívüli kormányzati intézkedésekre a következő é vekben nem kerülhet sor. Ebben a kiélezett költségvetési és gazdasági helyzetben pedig az öngondoskodás hiánya nem kaphat társadalmi támogatottságot. Nem várható el az adófizetőktől, hogy bármennyire is méltányolható egy aszály- vagy egy fagykár miatti seg ítség, az érintettek az úgynevezett jobb években nem tartalékolnak a nehezebb időszakokra. Az állam ehhez segítséget nyújt, de nem kívánja átvállalni az összes kockázatot. Tisztelt Ház! Ilyen feltételek mellett halaszthatatlanná vált a kárenyhítési rendsze r olyan módosítása, amely hosszú távon garantálja a megfelelő nagyságú kárenyhítési alap képződését. Az ezt bemutató koncepciót széles körben szakmai és társadalmi egyeztetésnek vetettük alá, és megállapítottuk, hogy a mértékadó szervezetek egyöntetűen a s tabil megoldást biztosító változatot támogatják. A kárenyhítési rendszer hosszú távon csak az esetben képes a feladatát ellátni, ha minden évben meghatározott nagyságú összeg kerül befizetésre kárenyhítési hozzájárulásként, amelyet azonos összeggel az álla m, a költségvetés kiegészít. A természeti csapások statisztikai adataiból kiindulva az agrárágazatban öttíz éves gyakorisággal előforduló nagyobb káresemények kezelését az évente 5 milliárd forintot akkumuláló rendszer már képes maradéktalanul ellátni. Ez a feltétel pedig csak abban az esetben teljesülhet, ha az agrártermelők meghatározó hányada számára kötelezővé tesszük a kárenyhítési rendszerhez való hozzájárulást és ezzel együtt a kárenyhítő forrásokhoz való hozzáférést is. Ennek az alapvető követelmén ynek a szem előtt tartásával dolgoztuk ki az új kárenyhítési törvényre vonatkozó tervezetünket is.
