Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2990 Magyarország vidékfejlesztési terv pályázatainak elbírálásában jelentős szerepet szánnak e zeknek a többnyire kormány iránt lojális többségű helyi csoportosulásoknak. (19.50) A javaslat indoklásában szerepel és egyúttal a beterjesztés alapjául szolgál az SPShez kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés szabá lyainak a magyar jogrendszerbe történő beemelése. Ezért érdekes helyzetben vagyunk most, amikor kiderült, hogy az SPStörvénnyel kapcsolatos aggályaink megalapozottak voltak. A köztársasági elnök úr álláspontja szerint alkotmányellenes, mint tudjuk, vélemé nyezésre megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. Most tehát egy olyan törvényt tárgyalunk, amely hivatkozik egy másikra, aminek egyelőre legalábbis bizonytalan a sorsa, még az is lehet, hogy újra kell tárgyalni. Ennek pedig reális esélye van. Ugyanis mint a köztársasági elnök úr indokai között szerepel, és olvasta Velkey Gábor képviselőtársam is, a törvény 15. § (3) bekezdése azokat a bázisidőszakokat jelöli ki, amelyeket a történelmibázisalapú támogatási mérték számításánál figyelembe kell venni. Ezen belül főszabályként a 15. § (3) bekezdés a) pontja a 2006. naptári évet jelöli ki bázisidőszakként. Álláspontja szerint a bázisidőszaknak ez a meghatározása ellentétes a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság elvével, így alkotmányellenes. A törvény ugyani s úgy változtatja meg a támogatásban való részvétel feltételeit, hogy az érintettek korábbi döntéseiknél nem számolhattak az azokból adódó következményekkel, így a támogatási pénzekkel sem, hiába szabályozzuk azokat. Különösen hátrányos helyzetbe kerülhetn ek azok a földtulajdonosok, akik 2007 előtt haszonbérbe adták a termőföldjüket, ugyanis akkor még nem tudhatták, hogy a haszonbérlő fogja megszerezni a támogatási jogosultságot. Ez viszont jelentősen megnehezíti a más haszonbérlővel történő szerződéskötést , de még az ingatlan eladását is. Sérül tehát a tulajdonhoz való jog, de azok a termelők is hátrányt szenvednek, akik 2007 után kezdték meg tevékenységüket, vagy növelték az általuk megművelt, támogatásra jogosító területet. A köztársasági elnök úr vélemén ye szerint a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve megköveteli, hogy a tulajdonosok és a később piacra lépő haszonbérlők érdekeit érintő szabályozás csak megfelelő felkészülési idő után legyen alkalmazható. Az átmeneti idő tudná csak alkotmányosan biztosít ani, hogy az érintettek szerződéses viszonyaikat a megváltozott körülményekhez igazítsák. Álláspontja szerint a törvény 15. § (3) bekezdés a) pontja ellentétes az alkotmány 2. § (1) bekezdésével. Tehát, mint már említettem, az SPS 2009. évi bevezetése enyh én szólva bizonytalan. Mint a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetése során utaltam rá, a jelen lévő főosztályvezetőhelyettes úr azt hozta fel, hogy az SPS bevezetésének egyik előfeltétele a kölcsönös megfeleltetés, de a kölcsönös megf eleltetés SPS nélkül is van. Miniszter úr tavalyi expozéjában - és itt felhívnám Velkey képviselőtársam figyelmét, hogy vegye elő miniszter úr tavalyi felszólalását - azonban még nem így látta. Véleménye szerint az SPS bevezetésének az a lényege, hogy elvá lasztják a termeléstől a támogatásokat. Magyarország esetében ezen a téren teljes áttérés 2009. január 1jétől lesz - mondta. Ezért kell gyökeresen átdolgozni a támogatási rendszerünket ahhoz, hogy megfeleljünk az európai uniós lehetőségeknek, és a lehető legkisebb gonddal tudjuk végrehajtani az átállást. A törvényjavaslat indoklásában az SPS bevezetésére való hivatkozás azonban csak az egyik érv a javaslat benyújtására. A másik az, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott, általunk akkor is kifogásolt, pontatl annak és elhamarkodottnak nevezett törvényt rendbe kell végre tenni. A bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor szintén utaltam már arra, hogy aggályaink vannak a kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának kötelezővé tételével kapcsolatban. A je len törvényjavaslat előírja az elektronikus ügyintézés kötelezővé tételét, amely, ismerve a gazdálkodók ilyen irányú felkészültségét, enyhén szólva is elhamarkodottnak nevezhető; még akkor is, ha a falugazdászok, illetve hivatali ügyfélszolgálatok segítség et tudnak e tekintetben nyújtani. Aggályunk egészen pontosan a törvényjavaslat 5. § (3) bekezdésével kapcsolatos, amelyik így szól:
