Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - BEBES ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2890 Én inkább az előző helyzetnek a financiális támogatását, az inflációkövető közoktatási pénzek odajuttatását tartom normálisn ak, és az ilyen típusú módosító indítványokhoz tudom a támogatásomat fölajánlani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Bebes István, a Fidesz képviselője következik kettő percben. Parancsoljon! BEBES ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Azért érdekes dolog hallgatni önöket, ahogy kisebb jellegű juttatásokról sikertörténetként beszélnek, éppenséggel az osztályfőnöki juttatások megemelése tárgyában. Aztán mellette meg mennyit vonnak el igazából a közszf érából? Azt gondolom, ezt így kellene kezdeni, hogy elnézést kérni az emberektől és a közszféra dolgozóitól, hogy az önök kormányzása miatt el kell venni tőlük a 13. havi juttatást. Szóval, ez elképesztő, hogy önök kis dolgokat sikerként próbálnak meg beál lítani. De beszéljünk többek között a közalkalmazotti mellett a köztisztviselői szféráról, ahol nem kapnak igazából semmit, elveszik a 13. havit tőlük. Egy középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő, tisztelt képviselőtársaim, 708090 ezer forintot visz haza - a minimálbért, könyörgöm! Önök minőségi munkavégzést várnak el a köztisztviselőktől az önkormányzatoknál. És mi történik? Egyszerűen olyan helyzetbe kergetik őket, hogy a családjukat nem tudják eltartani. Ezen gondolkodjanak el, kérem szépen, ezen, hogy mit tesznek a közszféra dolgozóival! Egészen egyszerűen a munkanélküliek szintjére süllyesztik le ezt a nagyon fontos részét Magyarországnak és az önkormányzatoknak. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra k övetkezik Baráth Etele, az MSZP képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. (11.50) DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy pontosan tudom, hogy a részletes vitának milyen szabályai vannak, mégis eg y rendhagyó hozzászólást szeretnék tenni, tekintettel arra, hogy én most azokról a módosító indítványokról fogok majd beszélni, amelyeket majd csak be fognak adni, vagy be fogunk adni, egyszerűen a kényszerek hatása alatt. És muszáj kéthárom szót a kénysz erekről szólnom. Azt feltételezem, és úgy is hallottam az elmúlt percekben, hogy a Magyar Országgyűlés képviselői megfelelő felelősséggel viseltetnek a magyar társadalom jövője iránt, és nyilván minden részletkérdés hozzátartozik az általánoshoz, de azt is tudják, hogy ma a világban tőlünk teljesen függetlenül valóban nagyon komoly válság van. Azt sem lehet egész pontosan kiszámítani, hogy ennek a válságnak milyen következményei lesznek még, nemcsak itt, hanem a világ számos más országában. Lehet ez pozitív is, természetesen, hiszen nagyon jól összehangolt döntések születtek az elmúlt időszakban, de mégis azt kell mondanunk, hogy sajnos, rajtunk kívül álló befolyásolás alatt áll nem meghatározó nagyságú gazdasággal rendelkező országunk. Bebes képviselőtársam nak is azzal szeretnék válaszolni, hogy természetesen elnézést kell kérnünk mindenkitől, akinek a jövedelme, a lehetőségei a következő időszakban csökkenni fognak, de ezt rajtunk kívül megtette a francia kormányfő, és megtette a német kancellár asszony is, tekintettel arra, hogy ott is hasonló intézkedéseket kellett bevezetni, mint nálunk, s mi több, ismerjük azt az Egyesült Államoktól Kínáig terjedő elég komoly munkahelyvesztési hullámot, amely tízezres,
