Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 18 (178. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati minisztériumi államtitkár:
2847 Mens sana in corpore sano - ép testben ép lélek, mondja a latin mondás már több mint kétezer éve, de a XXI. században a Magyar Köztársaságban ez a felismerés csak a deklaráció szintjén van jelen, a gyakorlatból egyre inkább kiszorul. A nemzeti sportstratégiát ötpárti szinten, konszenzussal fogadta el a parlament. A testnevelő tanárok és a sportszakma egésze egységes annak megítélésében, hogy a kötött felhasználású diáksportnormatíva cé lhoz kötöttségének elvonása ellehetetlenítette az iskolai sport helyzetét. Minél szegényebb egy iskola vagy az iskolát fenntartó, annál biztosabb, hogy nem jut pénz a diáksportkör finanszírozására. A következmények ma már közismertek. Nincs pénz a sportsze rek és felszerelések beszerzésére. Nincs pénz a délutáni sportkört vezető testnevelő tanár szerény túlórapénzének kifizetésére. Nincs pénz a sportversenyeken való részvételre, mert nincs pénz az utazási költségek fedezésére. Ezt még tovább súlyosbította az áfatörvény 2007es módosítása kapcsán előállt lehetetlen helyzet, miszerint az iskolák csak 100 százalékos jegyvásárlás esetén kaphatnak számlát közforgalmú utazásaik esetén. Mindezek a hátrányok a leginkább leszakadt és elmaradt iskolákat és tanulókat sú jtják a legjobban. Különösen nehéz a helyzet a kistelepülések általános iskoláiban, illetve a szakközép- és szakiskolákban. A hátrányok ezeken a helyeken halmozódnak. 2008. június 24én a tárgyban érintett 14 jelentős civil szervezet állásfoglalásban fordu lt a Magyar Köztársaság parlamentjéhez és kormányához a kötött felhasználású diáksportnormatíva visszaállítása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! 1 millió 342 ezer tanulóra vetítve 1 milliárd 744 millió 600 ezer forint, ez 1300 forint/fő az éves diáksp orttámogatásra - ez lenne a kérdés , amelyet a fenntartók, tisztelet a kivételnek, már nem a diáksportra fordítanak, hanem arra a célra, ahol megítélésük szerint legnagyobb a szükség. Ennek a közel 1,8 milliárd forintnak az elkülönítése a jövő évi költsé gvetésben az első lépés lehetne a negatív folyamatok megállítására. Minden nemzetnek alapvető kötelessége ifjúságát a lehető legjobban felkészíteni a felnőttkor kihívásaira, a teljesítményorientált, devianciáktól mentes közösségekben együttműködni képes fi atalok felnevelése mindannyiunk közös, össztársadalmi érdeke. Ezeket a célokat a sport, sportközösségek hagyományosan és történelmileg igazoltan jól szolgálják. A gazdasági felmérések is világszerte igazolják, hogy minden, a sportra fordított összeg a háro mszorosát takarítja meg az egészségügyi kiadásokból. Minden bizonnyal az egészséges, teljesítményre orientált, rendszeres munkához és megmérettetéshez szokott munkavállaló teljesítménye sokkal jobb, mint a beteg, egészségügyi problémákkal és beilleszkedési zavarokkal küzdő egyéneké. Ha a sport széles társadalmi alapjai, a sportoló nemzet létrejönne, akkor az élsport is új lendületet kaphat, és megalapozott reményekkel nézhetünk az elkövetkezendő olimpiák elé, de ami még ennél is fontosabb, mindannyiunk, a m agyar társadalom jövője felé. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem pénzt szeretnék a költségvetésbe külön beépíteni, nem pénzt szeretnék külön a diáksportra, csak egyetlenegyet, hogy ismét erre a célra lehessen elkülöníteni a költségvetésben a pénzt, és a fennta rtók ne tudják ezt másra elkölteni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. (Jelzésre:) Megadom a szót Jauernik István államtitkár úrnak. JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati min isztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy elmondta ezeket a gondolatokat itt a parlamentben. Az ön napirend előtti hozzászólása a hátrányos helyzetű fiatalok sportolási támogatása érdekébe n íródott és mondatott el, és tipikusan megfelel a napirend előtti felszólalás kritériumainak, tényleg országos jelentőségű ügyről van szó, és a parlament napirendjén nem szerepel. Azt gondolom, ha hátrányos helyzetűekről beszélünk, az is külön országos je lentőségű, ha a fiatalok sportolásáról beszélünk, az is megéri azt, hogy külön
