Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 17 (177. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Mégis indít hivatalból eljárást az ügyészség - de miért épp azok ellen, akik feljelentik a bűnözőket?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
2769 Az említett riporter esetében a hivatkozott Btk.rendelkezés értelmében egyértelmű volt, hogy vesztegetés miatt nincs helye büntetőeljárásnak. Az ugyanakkor formailag megvalósult, a bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás törvényi tényállási elemeit maradéktalanul kimerítő cselekmény esetében azonban más volt az eljárásjogi helyzet. Ebben az esetben csakis a büntetőeljárás eredményeként lehe tett eldönteni, hogy a bűncselekmény tárgyi oldalát kétségtelenül megvalósító gyanúsított cselekménye veszélyese a társadalomra, illetve hogy csekély mértékben veszélyes vagy nem veszélyes a társadalomra. A büntetőeljárás rendje szerint elsősorban a gyanú sított vallomásából nyerhető törvényesen olyan ismeret, amelyből a cselekmény indítóoka, célja és az elkövetés körülményei feltárhatóak, és csak ezek ismeretében vonható le a megalapozott következtetés a társadalomra veszélyességét illetően. Ezért a Főváro si Főügyészség ügyésze hivatali hatáskörében eljárva a nyomozás felügyelete során 2008. március 20án a nyomozó hatósággal egyéb észrevételek között azt közölte, hogy a riporter gyanúsítotti kihallgatása indokolt. Nem az ügyészség indított tehát hivatalból eljárást, hanem egy már folyamatban lévő bűnügyben adott instrukciót. Ilyen előzmények után került sor a nevezett gyanúsítotti kihallgatására, majd az így már teljes körű nyomozás eredményeként a Fővárosi Főügyészség arra a megalapozott jogi következtetés re jutott, hogy az érintett újságíró cselekménye nem veszélyes a társadalomra, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Még egy kérdésre, az úgynevezett rabosítást érintő kérdésre kell válaszolnom. Tisztelt Ház! Törvény, a ’99. évi LXXXV. tö rvény írja elő kötelezően és kivételt nem ismerve a szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak daktiloszkópiai és fényképnyilvántartását, amit a nyomozás megszüntetésével meg kell szüntetni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkere t leteltét.) , erre a Fővárosi Főügyészség intézkedett is. (15.20) Megjegyzem, hogy a szóban forgó törvény módosítását, a nyilvántartásbavételre kerülő bűnelkövetők körének jelentős szűkítését indokoltnak tartom. A Legfőbb Ügyészség ezt a véleményét már tö bbször, legutóbb ez év május 29én közölte az illetékes szervekkel. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a legfőbb ügyész úr által adott választ. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt L egfőbb Ügyész Úr! Előrebocsátom, válaszának el nem fogadása nem a személyes tevékenységének szól, de meg kell mondanom, nem fogadható el ez a válasz, hiszen egyrészt a válaszában tulajdonképpen elismerte azt, hogy az ügyészség instrukciója alapján került s or az említett oknyomozó újságíró gyanúsítotti meghallgatására. Meggyőződésünk szerint a hatályos jogszabályok szerint nem lett volna szükség eljárás alá vonni ezt az oknyomozó újságírót, ahhoz, hogy tőle a tevékenységére és az általa feltárt ügyekre nézve érdemi információhoz juthasson az ügyészség és a rendőrség. Csak remélni tudom, hogy a rabosításnak semmilyen - mondjuk így - maradandó jogkövetkezménye nem lesz az említett újságíró életében, és azt is remélem, hogy válas za nem azt jelenti, hogy valamennyi oknyomozó újságírót rabosítani kell tevékenysége alapján Magyarországon, mert ez biztosan nem lehet és nincsen is így. A választ nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábo r) : A képviselő úr nem fogadta el a legfőbb ügyész úr által adott választ, így megkérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
