Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 17 (177. szám) - Demendi László (MSZP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Mit várhatunk a kárenyhítési rendszertől?”. Címmel - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2761 képviselő úrnak, addig kérem, hogy a gépét se kapcsolják be. (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Öné a szó, képviselő úr. DEMENDI LÁSZLÓ (MS ZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kedvezőtlen, szélsőséges időjárási jelenségek ez évben megkímélték Magyarországot, nem szóltak a hírek sem pusztító fagyokról, sem pedig min dent kiszárító aszályról. Hajlamosak vagyunk tehát azt hinni, hogy minden rendben van. Van kárenyhítési törvényünk, működik a kárenyhítési rendszer, abból a kárt szenvedett termelők kárenyhítést fognak kapni. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer a 2007. é v elején kezdte meg működését. A kárenyhítésre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a mindenkori kárenyhítő juttatás mértéke a keletkezett kár nagyságától, illetve az azt enyhíteni szolgáló, mindenkor rendelkezésre álló kárenyhítési alap nagyságától füg g. A 2007. április végi, május elejei fagyok jelentős, mintegy 40 milliárd forintos kárt okoztak, elsősorban ÉszakkeletMagyarországon és főként a gyümölcsösökben. A károk mérséklését szinte valamennyi mezőgazdasági érdekképviselet azonnal követelte. Ezért június közepén az agrárkormányzat ismét megnyitotta a kárenyhítési alaphoz való csatlakozás lehetőségét, és megnövelte a kárenyhítési alaphoz való hozzájárulás összegét 500 millió forintról 5 milliárd forintra. A 2007. évi súlyos fagykárt követően történő ismételt megnyitást is figyelembe véve, 11 500 termelő, a regisztrált gazdálkodók mindössze 5,9 százaléka a szántóterület 10,5 százalékával és az ültetvényterület 43,4 százalékával csatlakozott a rendszerhez, ami messze elmaradt az előzetes várakozásoktól . Mivel nem rendelkezünk kellő információval arról, hogy jelenleg a kárenyhítési alapban mennyi forrás gyűlt össze a termelői befizetésekből, arról sincs tudomásunk, hogy elegendő kárenyhítési alap hiányában, esetleges nagyméretű elemi csapás esetén a korm ány tude rendkívüli intézkedéseket tenni, mint ahogy azt 2007ben tette. A mindennapi hírek továbbra is az időjárási szélsőségek lehetőségéről szólnak, és ez aggodalommal tölt el bennünket, még akkor is, ha a 2008as év e tekintetben nyugodtnak mutatkozot t. Ezért kérdezem államtitkár úrtól, mit várhatunk a jelenlegi kárenyhítési rendszertől, vajon megfelelő védelmet tude nyújtani a következő évek elemi csapásaival szemben. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kös zönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr interpellációjára Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. Közben engedjék meg, képviselőtársaim, nem visszaélve az ön idejével, de átadom az elnöklést Világosi Gábor alelnök úrnak. Viszontlátásra! Öné a szó, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiban.) (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt két év tapasztalatai alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy az általunk elgondolt és bevezetett kárenyhítési rendszer nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Képvisel ő úr kérdésére mondom, hogy a rendszerhez mindösszesen 11 500 termelő csatlakozott a 200 ezer regisztrált termelőből, ami messze elmarad attól, amit vártunk, és nyilván ennek egy része pontosan az újra megnyitott kárenyhítési történet után csatlakozott, te hát egy kicsit még torz is az a szám, amit most mondtam. Nyilván ez volt az oka, hogy csak egy 5 milliárdos külön kormányzati döntéssel lehetett a tavalyi fagykárt - legalábbis bizonyos módon - kezelni, a rendelkezésünkre álló alap messze nem lett volna el egendő ennek a kezelésére.
