Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH GYULA (MSZP):
2653 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájá nak folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/6575. sorszámon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6575/14. sorszámokon megkapták, és a honlapon megismerhetik. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Ház szabály szerint 15 perces időkeretben, elsőként Tóth Gyula képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Öné a szó. TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő törvény megalkotásának szándéka mögött - és ezt az általános vita kezdetén a miniszteri expozéban már hallhattuk - az a felismerés áll, hogy mind ez ideig nem létezett egy olyan szabály, amely a művészeti területre vonatkozik. A szándék kinyilvánítása, mármint ho gy ezt a területet is törvény szabályozza, számomra azt is jelenti, az Oktatási és Kulturális Minisztérium érti, hogy egyes alkotók, alkotócsoportok szellemi produktuma mind együtt a magyar kultúra közkincsét jelenti. Ez a törvényjavaslat sem más, ez persz e nem kevés, mint a magyar kultúra - idézőjelben mondom - infrastruktúrájának egy nagyon fontos pillére, hasonlóan a CXL. törvényhez, ami a könyvtárak, levéltárak és múzeumok rendszeréről szól, vagy éppen a filmtörvényhez. Nekünk, országgyűlési képviselőkn ek olyan feladatunk is van, hogy például választókerületünkben védjük azokat a felhalmozott értékeket, amelyek 1020 vagy akár 50 év alatt beépültek abba a tartópillérbe, amely valamilyen módon része a magyar kultúrának. A bizottsági vitában érintettem ugy an, de most valamivel bővebben szeretnék szólni arról az egyhetes rendezvénysorozatról, amelyet a dombóvári Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény rendezett több mint 3 ezer érdeklődő és számos közreműködő részvételével az “50 éves az énekzene tagozat Dombóváron” jubileumi programsorozatban. Amiről szólok, az látszólag nem kapcsolódik a most tárgyalandó törvényjavaslathoz, de megváltozhat véleményünk akkor, ha komolyan vesszük Kodály Zoltán intelmeit. Idézném: “Utóvégre lehet é lni zene nélkül is, a sivatagon is vezet út, de mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, vele a rossz elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágoskerteken.” Ha tehát komolyan vesszük ezeket a szavakat, azt is látnunk kell, hogy a világhírnévre szert tett Kodálymódszer hazai gyakorlatában mintha fonnyadnának, fogynának a virágos kertek. Ez a gyakorlat pedig véleményem szerint a színházművészet alapkérdéseit is, a művészeti oktatás kérdéseit is feszegeti. (10.50) A Kodálymódszer, amelyet a világ számos országában használnak a gyermekek zenei nevelésére, azért érdemel a mostaninál nagyobb figyelmet, mert minden nemzet célja értékeinek megőrzése, zenei hagyományaina k ápolása és továbbadása. Kodálytól tudjuk azt is, hogy az emberi hang, a közös éneklés lehet a mindenki számára elérhető zenekultúra alapja. Szakmai berkekben, például a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségében évek óta lehet hallani, veszélybe került az iskolai zeneoktatás és ezzel együtt a Kodálymódszer a magyar iskolákban. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert Magyarország elveszítheti eddigi vezető helyét a zenei oktatásban, és a megbecsült helyről az európai átlag szintjére süllyedhet a zenei neve lés színvonala. Mint mindenkor, persze ilyenkor is, azért ennek két oldala van, és ez sem hallgatható el, ez pedig az, hogy az alapfokú oktatásban részt vevő gyermekek száma emelkedett, mert egyre több választási lehetőség kínálkozik azzal, hogy a művészet i oktatás nem csupán a kötelező iskolai keretek között, szakórákon folyik, hanem új tanulási formák is megjelentek, komplex művészeti képzéseket is szerveznek az iskolák.
