Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2647 Ebből kifolyólag meghozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezt a döntést, amely ellen állítólag a Nemzeti Bank nemtetszését nyilvánította ki. Ennek ellenére megtörtént ez a lépés, é s bizonybizony a kisbefektetők, akik pár tízezer forintot, pár százezer forintot a némileg magasabb hozam reményében idecsoportosítottak, most minimum várhatnak a pénzükre, és nagy kérdés, hogy valóban hozzá tudnake majd jutni. Ezek a befektetési jegyek általában nem részei az Országos Betétbiztosítási Alapnak, tehát kérdés az, hogy mi lesz ezekkel a befektetési típusú szolgáltatásokkal, hozzájuthatnake vajon a pénzükhöz ezek a kisbefektetők, hiszen ha nem számíthatnak a betétbiztosítási garanciára, kérd és, hogy a kormánygarancia ki foge terjedni, mondjuk, ezeknek a befektetési jegyeknek a visszaváltására, ha adott esetben egy ingatlanalap nem tudja, még ha jól, prudenciálisan, egészségesen működik, kifizetni ezeket a befektetőket. Az egy nagy kérdés, és úgy gondolom, amikor a pénzügyi rendszer egészségéről, stabilitásáról beszélünk, bizony ezek a kérdések azok, amelyek fölmerülnek, jól működik, hatékonyan működike a magyar rendszer, a hatóságok, az irányító hatóságok megfelelő mértékben segítike a tevé kenységüket, vagy pedig látszattevékenységgel foglalkoznak, az európai irányelveket, amelyeket át kell vezetni, valóban átvezetik, és gyakorlatilag erre terjed ki a figyelmük és az egész tevékenységük. Megítélésem szerint é pp itt lenne a lehetőség és az idő arra, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzunk. Talán a mai bizottsági ülésünkön a beterjesztett törvényjavaslat, amelyet ripszropsz terjesztettek be, ezekre a kérdésekre is próbál választ adni, csak bizonyos értelemb en kullogunk az események után, hiszen tudjuk jól azt, hogy a jelzálogpiaccal kapcsolatos problémákat már másfél évvel ezelőtt jelezték a különböző minősítéssel, értékeléssel foglalkozó szervezetek, és álltunk, vártunk, nem történt semmi. Majd amikor berob bant a botrány és a válság, akkor próbálunk kapkodni, a Világbanknak írni, a Valutaalapnak írni, az Európai Bizottsághoz fordulni, és próbálunk olyan helyzetet teremteni, hogy na, egykét hét alatt mentsük már meg ezt a szegény haldokló magyar pénzügyi köz vetítő rendszert, és beterjesztünk mindenféle törvénymódosításokat, javaslatokat úgy, hogy gyakorlatilag egy nap áll rendelkezésre a beterjesztés után, hogy a bizottságban tárgyaljuk, a parlamentben tárgyaljuk, és azonnal fogadjuk el. (10.20) Úgy gondolom, hogy ez a kapkodás nem eredményezi azt, hogy megfontolt, átgondolt és hosszú távon is valóban, ahogy szoktuk mondani, prudenciálisan működő pénzügyi közvetítőket hozzunk létre, illetve megteremtsük azt a feltételt, hogy valóban átgondoltan tudjanak működn i. Nem helyes ez az irány. Nagyon kérném pénzügyminiszter urat, képviselőtársaimat, hogy gondoljuk meg, hogy hová vezet ez, hogy ilyen törvénygyár módjára próbálunk elfogadni, illetve próbálnak elfogadtatni velünk szabályokat, amelyek lehet, hogy egy hét m úlva, két hónap múlva már egész más viszonyok között épp az ellenkezőjét fogják eredményezni, ami az eredeti szándéka volt - és a legjobb szándékot tételezem fel most mindenki részéről , mondjuk, a törvényjavaslat beterjesztőinek. A kisebbségi véleményem megfogalmazása során említettem azt, hogy van egy olyan téma, amit a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban igen sérelmezünk, és kifogásolunk, ez pedig a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvénymódosítás. Szabados képviselő úr, amikor megfogalmaz ta a többségi véleményt, vélhetőleg csak szóbotlást követett el, hiszen nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem az Magyar Fejlesztési Bank szerezhet úgymond tulajdonjogot a törvény felhatalmazása kapcsán. Bizony itt arról van szó, hogy az Orosz Föderáció államaiv al közös céget alakíthat a Magyar Fejlesztési Bank gázvezeték építésére vonatkozólag, és 50 százalékos tulajdont szerezhet. Kormányhatározatra hivatkoznak, amely nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy a Déli Áramlat vonatkozásában meg lehessen teremteni azoka t a törvényi feltételeket, amelyek révén ez a beruházás majd elindulhat.
