Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 11 (176. szám) - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése az első világháború befejezésének 90. évfordulójáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
2638 Köszönöm szépen a s zót. Tisztelt Elnök Úr, Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az elmúlt héten a Zuschlagügy tárgyalása a bíróságon egy fordulópontjához érkezett, hiszen egy tanúvallomásból kiderült, hogy mi is pontosan az a kapcsolat, ami a Zuschlagügyet és az állami p énzosztó szerveket közvetlenül összeköti. A Népszabadságból idézném azt a tudósítást, amely a bírósági tárgyalásról készült. “A hazai ifjúsági szervezeteket összefogó Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, röviden csak GYIK, 2003as alakuló ülésén, amelyen Zusc hlag is jelen volt, egy Zuschlag által jelölt személyt akartak az elnöki posztra megválasztatni, de a viták azt tükrözték, nincs meg a megválasztáshoz szükséges támogató többség. Elnököt azonban mégsem sikerült választani, mert a tanácskozás a végszavazás előtt bombariadó miatt megszakadt. Lados elmondása szerint Zuschlag azt mondta neki, ő intézte, hogy így alakuljanak a dolgok. A tanácskozást későbbi időpontra halasztották, ahová a Zuschlag által támogatott személy megválasztását ellenző szervezeteket nem hívták meg, így végül ő lett a GYIK, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia elnöke.” 2003. év végén több civil szervezet támadását váltotta ki az a fajta GYIKlétrehozatali folyamat, amiről itt a tanúvallomásban a másodrendű vádlott beszélt. Először botrányba fordult az Európai Ifjúsági Központban zajlott ülés, a bombariadó előtt is már, többeket nem engedtek be arra hivatkozással, hogy ez egy diplomáciai terület, és például a keresztény vagy valószínűleg a Zuschlag által támogatott jelölt mellett fel nem sora kozó szervezeteket útlevél hiányára hivatkozva nem engedték be a tanácskozás termébe. A későbbiekben is teljesen kaotikus viszonyok alakultak ki, amit egy bombariadó követett. Ezután a GYIK végül a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában alakult me g, ahol a Zuschlag érdekkörét nem támogató szervezetek neve mellé a jelenléti íveken “e” betűket írtak mint ellenséges szervezetek, és igyekeztek őket minden lehetőséggel visszaszorítani. Így jött létre botrányos körülmények között ez a Gyermek- és Ifjúság i Konferencia, amely valójában nem alkalmas arra, már csak a bűnben fogant létrehozatala miatt sem, hogy az ifjúsági szervezeteket képviselje akár pénzosztó testületekben, akár pedig az ifjúsági párbeszéd során. Minderre fittyet hányva 2007. június 26án m egszületett a 24/2007es szociális és munkaügyi minisztériumi rendelet. Ennek 3. §a teljesen átalakította a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának összetételét. Ebben a korábbi hallgatói érdekképviseleteket kizárta, a korábbi civil ernyőszervezeteket kizárta, a nagycsaládosok képviseletét kizárta, az egyházak képviseletét korlátozta, és mindezeknek a megüresedő helyeknek a betöltésére a Gyermek- és Ifjúsági Konferenciát, az előbb botrányos körülmények között megalakult szervezetet nevezte ki. Ugyanenn ek a jogszabálynak az 5. §a a regionális ifjúsági tanácsokból ugyanígy kizárta az előbb említett szervezeteket, és teljes monopóliumot adott a Gyermek- és Ifjúsági Konferenciának. A civil oldal képviseletére tehát ezekben az érdekérvényesítő és támogatáso sztó szervezetekben a botrányos körülmények között létrejövő Gyermek- és Ifjúsági Konferencia kapott lehetőséget, amelyről az egyik alapító is elismerte, hogy Zuschlag érdekköréhez kötődik. Ez az idei költségvetésben 290,5 millió forint elköltéséről dönthe t, ezenkívül még többmilliós működési költsége is van. Szintén a monopolhelyzetet erősíti, hogy az Európai Ifjúsági Fórumban kizárólagos képviseletet kapott a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, egy múlt heti, a Nemzeti Ifjúsági Tanács jövőjét vizionáló megb eszélésen derült erre fény, hogy a korábbi NIKI nevű szervezet megszűnik ebben a státusban, és mind a kormányzat felé, mind az Európai Unió felé Magyarországot a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, a GYIK képviseli. Ehhez a monopóliumhoz képest a polgári kor mány alatt egy 16 fős stratégiai partneri rendszer volt, sokkal szélesebb körű beleszólás volt a döntésekbe, és sokkal szélesebb érdekérvényesítő képessége volt ezáltal az ifjúsági szférának.
