Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2620 gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a forinteuró vagy a forintdollár árfolyamokra. Ebből kifolyólag pedig úgy gondolom, csak a magyar költségvetést terheli meg jelentős mértékben ennek a megemelt összege, és még eg yszer, nem beszélve arról, hogy például olyan hatása van a nyílt végű ingatlanalapokra, hogy bizony nagyon nehéz helyzetbe kerültek, és tíz napra felfüggesztették a forgalmazásukat. Azt hiszem, végiggondolatlan volt ez a 300 bázispontos emelés, semmiképpen nem szolgálja a reálgazdaság - ahogyan Kékesi képviselő úr is mondta - válságból való kilábalását, hanem egyfajta monetáris szigort, a monetáris eszközrendszer egyoldalú alkalmazását jelenti, és bizony el kellene gondolkodni azon, milyen időtávra tartható ez a rendkívül magas jegybanki alapkamat, különösen akkor, amikor más külföldi példák azt mutatják számunkra, hogy ott a pénzügyi válságra való lépés nem az volt, hogy a jegybanki alapkamatot az egekbe emelték, hanem bizony a csökkentés irányát vette a je gybanki alapkamat. Az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot kell példaként említeni. Bizony, ellentétben a magyar jegybankkal, ott a csökkentést választották, és úgy gondolom, hogy nem véletlenül. Tehát ha ez a kérdés szóba kerül, úgy gondol om, el kell mondani mindenhol, hogy megítélésem szerint jelenleg ez semmiképpen nem szolgál a reálgazdasági recesszió kivédésére, sőt elmélyíti azt, sőt inkább nehezíti a monetáris rendszer működését, nem hat az irányba, hogy diverzifikáljuk a kockázatokat a különböző befektetési formák között, hanem jelenleg gyakorlatilag egyoldalúan a banki betétek irányába tolja a megtakarításokat. Ez lehet, hogy jelenleg jó a kereskedelmi bankoknak, de összhatását tekintve úgy gondolom, inkább káros, mint hasznos hatáss al bír. Tehát nagyon reménykedem abban, hogy a monetáris tanács hamarosan felülvizsgálja ennek a lépésnek a következményeit, és igenis a jegybanki alapkamat csökkentésének irányába kíván elmozdulni. Mindezeket figyelembe véve, illetve a jegybanki alapkamat ugyan nincs a törvényben, ezt Kékesi képviselő úr hozta szóba, és úgy gondolom, ezzel kapcsolatban mindenképpen beszélnünk kell a jegybanktörvény módosítása kapcsán erről a kérdésről, de azok az elemek, amelyek módosítási irányként benne vannak a törvényb en, elfogadhatóak a FideszMagyar Polgári Szövetség frakciója számára is. Bízom benne, hogy ilyen komoly egyetértés volt a jegybankkal a törvénymódosítás kapcsán; nyilván nemzetközi kötelezettségeink is ez irányba mutatnak, másrészt pedig, ahogyan elhangzo tt, az adatvédelmi biztos sem emelt kifogást a nagyon jelentős módosítások ellen. Ha ezek a javaslatok jelentősebb változáson már nem esnek keresztül, abban az esetben igen szavazatunkkal is tudjuk majd támogatni a végszavazásnál is ezt a törvényjavaslatot . Most általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartjuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tiszte lt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Annak idején, 2007. május 28án az Országgyűlés elé kerülő MNBtörvény legutolsó módosításakor a törvényjavaslat általános szakmai támogatása ellenére az alábbiakat mondta a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: bár szakmailag korrekt és támogatandó a javaslat, mégis kicsit túlzásnak tűnik az elmúlt évekbeli jegybanktörvénymódosítások gyakorisága, a legutolsó óta is csak bő két hónap telt el. A sokszor módosítás véleményem szerint nem szerencsés, ugyanis nem a s tabilitás felé mutat. Tisztelt Képviselőtársaim! Most már lehet remélni, hogy pár évig nem kell hozzányúlni a jegybanktörvényhez, amely a jövőre nézve stabil működési alapokat és kereteket biztosít az MNB számára - mondtuk ezt akkor, 2007. május 28án. A f enti sorokat azért mondtam el, mert ez volt a 2001. VII. hó 13án hatályba lépett MNBtörvény vagy jegybanki törvény tizenkettedik módosítása, csak 2007ben például négyszer is módosításra került az MNBtörvény.
