Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 10 (175. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
2503 Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérdezem, a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Nincs jelzés.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Soltész Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából, kívá n ugyancsak napirend előtt szólni: “Meddig titkolóznak még?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az 1800as évek második felében a következő írás jelent meg: “Az államadósság , azaz az állam elidegenítése rányomja a bélyegét a tőkés korszakra. Az úgynevezett nemzeti gazdagság egyetlen része, amely a modern népeknek valóban közös birtokába kerül, az államadósságunk. Az állam hitelezői a valóságban semmit sem adnak, mert a kölcsö nadott összeget könnyen átruházható állami adósságkötvényekké változtatják, amelyek kezükben továbbra is éppen úgy működnek, mintha ugyanannyi készpénzük volna.” Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés baloldali patkójában bizonyára sokan felismerték ezeket a mondatokat, Marx Károly írta, és ha sok igazság is van ezekben a sorokban, remélem, nem lesz újra kötelező. De mégis szomorú az, hogy most ugyanazt cselekszik, mint amit annak idején ostoroztak. Önök, szocialista képviselők és kormányok 2002 óta megdupl ázták az ország adósságállományát, ma már önök egy főre tekintve 800 ezer forinttal emelték csecsemőtől az aggastyánig az államadósságot az elmúlt hat évben. Mindent eladtak, az ország minden tartalékát felélte, így jutottunk el a nemzetközi pénzügyi válsá g időszakába, ilyen állapotban volt az ország. Mit is mondott a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc október 2án, akkor, amikor a válság első nagy hullámai elérték Európát is: ugye, teljesen világos, hogy abban, ami előállt, a fő szerepet alapvetően a nem kel lő felelősséget viselő pénzügyi szervezetek, intézmények viselik, vagyis ők okozzák. Majd később így folytatja a miniszterelnök úr: ezekért az ügyekért szerintem valakinek felelnie kell, és nem lehet azt mondani az adófizetőknek, hogy akkor most tessék bet olni 700 milliárd dollárt, mármint a bankokba. Tisztelt Országgyűlés! Gyurcsány Ferenc szavai ellenére a kormány mégis ezt a lépést választja: 600 milliárd forintot szán a magyar emberek pénzéből többségében külföldi tulajdonú bankok megsegítésére. A szoci alisták rossz kormányzásukat és a bankok rossz gazdálkodását a magyar adófizetők kontójára felvett hitelekből fizettetik meg. Hogyan és mi várható a jövőben, 2009ben? 120 milliárd forintot vesznek el az emberektől azzal, hogy megszű nik a 13. havi bér; 170 milliárdot vesznek el önök a nyugdíjasoktól és a betegektől, azért, mert rosszul kormányoztak; 20 milliárd forintot vesznek el önök a családoktól, a gyesből és a családi pótlékból; 150 milliárd forintot vesznek el önök az önkormányz atoktól, amelyek a szociális hálót és az oktatást tartják fenn, és a munkahelyüket elvesztő tízezrekről ne is beszéljünk. (14.00) Gyurcsány Ferenc még egy mondatot mondott nemrég, illetve írt a blogjában: “Az csak az érem egyik oldala, hogy ilyen helyzetbe n a nyugdíjasok, a közalkalmazottak viselik a válság terheit. Nade ehhez hozzá kell tenni még valamit: megfizeti az a mintegy 3 millió ember is, aki vállalatoknál dolgozik, hiszen cseppnyi kétség sincs, hogy lesznek olyanok, akiknek elbocsátás tényével kel l majd szembenézni ebben a helyzetben.” Tehát a támogatást ezek szerint az önök segítségével azok kapják, akik okozták a bajt, míg az elvonás a tömegeket érinti, akik semmiről sem tehetnek. Tisztelt Országgyűlés! És a kérdésem is az - bár valószínűleg költ ői , hogy mennyivel nő tovább az ország adósságállománya. Milyen feltételekkel vették fel a hiteleket, illetve vehető fel a rendelkezésre álló hitel? Mit kell ezért még az országnak beáldoznia? Meddig titkolóznak még, miniszterelnök úr, miniszter úr, mini szter asszony? Tisztelt szocialista képviselőtársaim, hallgassanak a miniszterelnökre; ezekért az ügyekért valakinek felelnie kell, és azok nem lehetnek az adófizetők.
