Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
2482 Ez a reform, államtitkár úr? Mert ezt kétségkívül - büszkén vállalom - megakadályoztuk, az ország segítségével. Az emberek megakadályozták ezeknek a bevezetését. Ez a reform? Összesen ennyi? Vizitdíj? Kórházi napidíj? Tandíj? Ennyi, amit fel tudnak mutatni reform címén? De mindaz - azt kell mondjam , amilyen stílusban beszéltek ma velünk, nyilvánvaló an az volt a mögöttes szándék, hogy még látszólag is kerüljük el az együttműködés szándékát, nem akadályozna meg bennünket abban, hogy az ország érdekében együttműködjünk önökkel. El kell fogadnunk azt a képtelen helyzetet, hogy ma egy cselekvőképtelen kis ebbségi kormánya van az országnak, és szemmel láthatóan csak vergődik, és a bajból kivezető úthoz gőze nincs, hogy mit szeretne tenni. Az az egyetlen probléma, hogy nem volt ma egyetlen olyan javaslat sem, egyetlen előkészített törvény sem, egyetlen gondol at sem a kormány részéről, aminek mentén le lehetett volna ülni, és azt lehetett volna mondani, hogy hopsz!, na végre!, ebben lehet megállapodni. Itt tárgyaltuk a költségvetést megalapozó törvényeket, amelyekben egyetlen olyan sem szerepelt, amire érdemes legalább szót vesztegetni, hogy erről igen, érdemes leülni, érdemes megállapodni. Meggyőződésem továbbra is, hogy a megszorítások önmagukban egészen biztosan nem jelentenek kivezető utat. Ha más nem, akkor a 2006os megszorításoknak bizonyítani kellett vol na ezt önöknek is! Kivezető utat csak egy olyan költségvetés tud adni, ami a gazdasági növekedésre, a pénzügyi egyensúlyra és a szociális biztonságra épül. Ha ilyen típusú javaslatokat látnánk önöktől, biztosan meg tudnánk állapodni, de amíg ez hiányzik, a ddig egyszerűen nincs miről. Nem azért, mert sértegetnek bennünket, hanem egyszerűen azért, mert nincs miről. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Balla képviselő ú r. Megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Rám sem hárul más szerep, mint hogy próbáljam a mai vita konklúzióját megvonni. Az első következtetés az, hogy nem szeretjük, de ha sználjuk az ilyen típusú törvényeket. Nem szeretjük, mert egy saláta jellegű törvény áttekintése még a gyakorlott, tapasztalt képviselők számára is nagyon szerteágazó, rendkívül bonyolult feladat. De használjuk, mert sajnos hosszú idő a bizonyítéka annak, hogy sosem volt elegendő felkészülésre lehetőség a költségvetés megalkotása előtt, most pedig különösen az alkalmazkodás, a nemzetközi pénzügyi és az azt minden bizonnyal már jeleiben látható módon követő gazdasági válság, amely hazánkban is felütötte a fe jét, megköveteli a gyors reagálást, a gyors lépést és ebből adódóan egy ilyen típusú törvény tárgyalását. A módosítások nyilván nem is teljesek, mert ahogy már a költségvetési vitában és ebben a vitában is elhangzott, az azóta történt fejlemények újabb jog szabályok megnyitását, a törvényjavaslatba módosító indítvánnyal való beemelését teszik szükségessé. Ma a gerincét még az államháztartásról és az adózás rendjéről szóló jogszabály módosítása alkotja ennek a törvénytervezetnek, az adatkezelés, a Kincstár ál tal, a Kincstáron átfolyó jóléti kiadások nyilvántartásának, illetve a köztartozásmentes adózók viszonylag egységes, egyszerű, de átjárható nyilvántartásának a megalkotása hatja át. Egyszerűsítés és az adminisztráció csökkentése szerepel sok más kisebb ter jedelmű indítvány tartalmában, ezekből most csak tényleg a lényegesebbeket megemlítve: ilyen a gyed nyugdíjjárulékának az egészségügyi alap terhére történő finanszírozása; az egészségügyi szolgáltatási járulék 4350 forintról 4500 forintra történő arányos e melése; a családi pótlék a javaslat szerint még csak 3,9 százalékkal, de minden valószínűség szerint majd az inflációval történő emelése szeptember 1jétől; a szakképzési hozzájárulásnak a társadalombiztosítási járulékalap alapjára történő helyezése; és a nyugdíjak korrekciós emelésének szintén a jövő év január elseje helyett a szeptember elsejei időponttól történő meglépése.
