Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2410 nyilván a jogszabályokat korszerűsíteni is kellett. Ezzel a gyakorlattal az Alkotmánybíróság nem értett egyet, és azt az álláspontot fogalmaz ta meg, hogy ezt a két törvényt egy időben ugyan, de két külön törvényben kell tárgyalnia az Országgyűlésnek. Ennek megfelelően nyújtotta be a kormány ezt a törvénycsomagot, és miután a tegnapi napon lezárult a költségvetés általános vitája, a mai napon fo lytatjuk az úgynevezett megalapozó törvények parlamenti vitáját. Azért kritizálták - úgymond - a kormánypárti képviselők az egyik ellenzéki képviselő kisebbségi álláspontját, mert az tulajdonképpen nem erről a megalapozó törvénycsomagról szólt, hanem a már tegnap lefolytatott vita folytatásának volt tekinthető. (Kontur Pál: Ezt azért nem lehet mondani.) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ezek után úgy gondolom, rátérhetünk a törvényjavaslat vitájára. Mint az a csomagból kiderül, 18 törvény mó dosítására tett javaslatot a kormány, ezt nevezzük közkeletű nyelven salátatörvénynek. Ez a 18 törvénymódosítás nem azonos fajsúlyú, nem azonos terjedelmű. Vannak olyan törvények, amelyekre mindössze egymondatos módosító javaslat van, és van néhány olyan, amely nagyobb terjedelmű, és lényegesebb változtatásokat tartalmaz. Első ilyen nagyobb terjedelmű módosítás az államháztartási törvény módosítása. Ennek egyik célja az, hogy vannak olyan költségvetési szervek, amelyek egyébként adóköteles tevékenységet is folytatnak. Célszerű ezen költségvetési szervek esetében is megvalósítani az úgynevezett egyablakos rendszert, alkalmazni itt is a technika korszerű lehetőségeit, a számítástechnikát, amely nagymértékben megkönnyíti a kapcsolattartást az APEH, illetve ezen költségvetési szervek között. Ennek lényege, hogy a kincstári törzskönyvi nyilvántartásban szereplő szervek az államadóssághoz történő teljesítéseiket a Kincstáron keresztül, a Kincstár útján, úgynevezett egyablakos módszerrel teljesíthetnék. Erre a javas latra nyilvánvalóan valamennyi időt kell szánni, hogy megfelelőképpen felkészüljenek az érintettek, ezért ennek a hatálybalépése 2009. július 1jétől lenne aktuális. Az államháztartási törvény módosítása számos, önkormányzatot érintő szabályozást is tartal maz. Tapasztalhattuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek eredménye általában a zárszámadási törvényben jelent meg, és a zárszámadási törvényben döntött arról az Országgyűlés, hogy az ellenőrzések eredményeként az Állami Számvevőszék által megtett javaslatok - például befizetési kötelezettség vagy további önkormányzati igénylések - esetén az Országgyűlés dönthete, de az önkormányzatoknak semmiféle felülvizsgálati kérelmi lehetőségük nem volt. Ezt az Alkotmánybíróság kifog ásolta, ennek megfelelően született az a javaslat, hogy lehetőség legyen a kincstári ellenőrzés során felülvizsgálati lehetőségre az önkormányzatoknak. Ez mindenképpen indokolt, mert számos esetben tapasztalhattuk, hogy egyrészt az önkormányzatoknak a viss zafizetés esetén egy összegben nem álltak rendelkezésre ezek a források, másrészt pedig meg kellett teremteni annak a lehetőségét, hogy ez a visszafizetés akár részletekben is történhessen. Ezért indokolt ennek a szabálynak a módosítása. Úgy gondolom, ez m egelégedésére szolgál majd számos önkormányzatnak. Az állami vagyonnal való gazdálkodás során felmerülnek a vagyonváltozást eredményező természetbeli ügyletek, például ilyen az ingatlancsere. Ezért a javaslat következő eleme az átláthatóság érdekében e köl tségvetési elszámolások szabályait pontosítja. A vonatkozó jogszabályok szerint személyes adatokat egy állami szervezet is csak törvényi felhatalmazás alapján végezhet. A Kincstár számos személyes adatot kezel jelen időszakban is; hogy ezt törvényesen tudj a megtenni, erre minden részletére kiterjedő szabályozás került a törvényjavaslatba, és ezt követően ez már minden tekintetben jogszerűen történhet a Kincstár fázisában. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítá sával a foglalkoztatók adminisztrációs terheit kívánta csökkenteni a kormányzat azáltal, hogy egységesítette az úgynevezett közteheralapokat. A munkaadói járulék alapja a munkaadói tbjárulék alapjával, a
