Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 7 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - FILLÓ PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2405 (8.10) Erről mintegy két és félórás vita folyt a bizottságban, ennek lezárásaként szavaztunk az általános vitára való alkalmasságról, s ezután került sorra az a törvényjavaslat, amelyik tulajdonképpen semmilyen tekin tetben nem változott meg a korábban benyújtott javaslathoz képest. Egyébként is ez olyan elemeket, olyan technikai jellegű módosításokat tartalmaz, amelyek nem befolyásolják lényegesen a költségvetés bevételi oldalát, de az elmúlt időszak tapasztalatai ala pján számos területen - erről majd részletesen fogunk szólni a vitában - szükségessé vált néhány módosítás. Egyes törvényeknél kicsit részletesebb, más törvényeknél egyegy mondatos módosítási javaslat van ebben a törvénycsomagban. Ebből adódóan erről gyak orlatilag semmiféle vita nem alakult ki a bizottságban. Egyszerűen az történt, hogy miután képviselői hozzászólások és vélemények nem hangzottak el, az elnök feltette szavazásra a javaslatot, és nem kapott többséget. Ha jól emlékszem, 14:14 arányban szavaz ott róla a bizottság, ami magyarul azt jelenti, hogy a javaslat nem kapott többséget, és ezért kerülhetett sor arra, hogy most kvázi többségi és kisebbségi vélemény hangozzék el. De még egyszer szeretném elmondani, hogy érdemi vita a javaslatról a bizottsá gban nem alakult ki. Úgy gondolom, hogy mindettől függetlenül mi, kormánypárti képviselők jó szívvel ajánlhatjuk ezt a javaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr . Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény, úgyhogy két képviselőt fogunk most meghallgatni. A bizottsági álláspontot Filló Pál, a bizottság alelnöke ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon! FILLÓ PÁL , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársain! Bizottságunk az október 27i ülésén tárgyalta meg a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A bizottságban elhangzott, hogy ez a törvénycsomag tizennyolc törvény módosítására tartalmaz javaslatot. Én elsősorban azokról szeretnék szót ejteni, amelyek szóba ke rültek a bizottság vitájában is. A legfontosabb részünkre talán az, hogy a munkaadói és a munkavállalói járulék, illetve a szakképzési hozzájárulás alapjának egy új kiszámítási módját vezeti be ez a törvényjavaslat, egységesíti az eddig viszonylag bonyolul t bürokráciát. Jövő évtől a társadalombiztosítási járadék, illetve a munkavállalói járadék tekintetében az egészségbiztosítási járadék alapjával válik azonossá a fizetési kötelezettség. Ezt a munkáltatók már régóta felvetették, évek óta kérték, hogy erre a lépésre kerüljön sor. A most benyújtott javaslat tartalmazza az ezzel kapcsolatos módosításokat. Szintén fontos eleme a javaslatnak, hogy a családi pótlék összege emelkedni fog az inflációnak megfelelően. Bár az is igaz, hogy a gazdasági válság miatt az e melés nem január 1jétől, hanem szeptember 1jétől lesz bevezetve. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló törvényt is módosítja a javaslat. Itt is megvalósul az emelés, de nem január 1jétől, hanem szeptember 1jétől ker ül bevezetésre, szintén az említett okok miatt. A társadalombiztosítási járuléktörvény módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat. Az egészségügyi szolgáltatási járadék 2009től napi 150 forint befizetési kötelezettséget fog jelenteni. A költségvetés az Egészségbiztosítási Alap számára a nemzeti kockázatközösség keretében ilyen összeget fog befizetni azok után, akiknek nincs járadékfizetési kötelezettségük, tehát a nyugdíjasok, az egyetemen, főiskolán tanulók, az általános és középiskolai tanulók után. A másik fontos terület a szociális jellegű támogatások ügyében próbál rendet tenni. Régóta mondják már a szakemberek, hogy a különböző jogcímeken folyósított szociális támogatásokról a folyósítók nem igazán tudják, hogy egyegy állampolgár milyen csatornákon és hány jogcímen kap
