Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2372 Köszönöm a szót, el nök úr. Azt hiszem, hogy a jövőkép nem világos, ami itt kirajzolódik, pontosabban: olyan jövőkép rajzolódik ki ebből a költségvetésből, ami a magyar társadalom számára elfogadhatatlan. Ahelyett, hogy három pilléren megerősítenénk a magyar társadalmat, vagy is egy ökoszociális, környezet- és társadalmi biztonságot teremtenénk, egy pénzügyi egyensúlyt teremtenénk, és megteremtenénk a gazdaság növekedésének a feltételeit, ami azután munkahelyeket teremt és előremehetünk, ehelyett egy elképesztő restrikciónak va gyunk a tanúi. Ez az, ami teljesen ellentétes azokkal a megoldásokkal, amit a világ alkalmazni szokott, ezért teljességgel elfogadhatatlan az a jövőkép, az a stratégia és az a költségvetés, amit az MSZPkormány ma ide, elénk terjesztett. Köszönöm szépen. ( Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A képviselői felszólalások végére értünk. Megkérdezem Keller László államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Úgy látom, hogy igen. KELLER LÁSZLÓ pé nzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának végén szeretném a kormány nevében összefoglalni a vitát és a vita tanulságait. Mint azt Veres János pénzü gyminiszter úr is kihangsúlyozta a törvényjavaslat expozéjában, a jövő évi költségvetés parlamenti megvitatására nem a szokványos körülmények között kerül sor. Az elmúlt egymásfél hónapban gyökeresen megváltoztak a világgazdasági körülmények, és ennek köv etkeztében megváltoztak Magyarország fejlődésének, makrogazdasági pályájának reális lehetőségei is. A kialakult helyzetben a kormánypárt elnöke, a köztársaság miniszterelnöke nemzeti csúcsot kezdeményezett, amelynek legfőbb üzenete az volt, hogy a világvál ság hazai hatásainak kivédésére vagy legalábbis mérséklésére csak nemzeti összefogással van lehetőség. Tulajdonos és alkalmazott, diák és nyugdíjas, vállalkozó és köztisztviselő, gazdasági érdekképviselet és szakszervezet, tudományos testület és civil mozg alom, pénzintézet és köztestület, és még mindazok, akik e felsorolásból kimaradtak, mindmind együtt kell hogy működjenek annak érdekében, hogy hazánk a lehető legkevésbé legyen vesztese vagy pláne áldozata a világon végigsöprő gazdasági, pénzügyi válságna k. Minden ellenkező megítélés ellenére úgy gondolom, hogy a nemzeti csúcs üzenete többékevésbé tudatosult a parlamenti pártok képviselőiben. Felismerni vélem annak jeleit, hogy a közös felelősség keretein belül egy kicsivel kevesebb a megosztó pártoskodás , egy kicsivel kevesebb az éles szembenállás, és egy kicsivel több a közös gondolkodás készsége. Mindemellett persze éles vitákat is folytattunk, és sajnos nem is csak mindig a törvényjavaslatról. Így utólag visszatekintve, a törvényjavaslat általános vitá jának keretein belül, különösen a második napon, amikor a vezérszónoklatok hangoztak el, meglepően sok politikai kinyilatkoztatás, esetenként a politikai hecclapok vezércikkeit idéző megjegyzések vették el az időt a tárgyszerű vitától. Csak néhány gyöngysz emet szeretnék említeni. Varga Mihály vezérszónoklatában azt mondta: “A konvergenciaprogramot kétszer dobta vissza az EU Bizottsága. A 2006ban készített program hibás, rossz szerkezetű.” Ezzel ellentétben a Bizottság a 2006ban készített konvergenciaprogr amot egyértelműen elfogadta, az arról készített jelentések vizsgálatakor megerősítette a magyar kormányt az abban foglalt szándékok továbbvitelében, egyben rögzítette és pozitívnak ítélte az addig a végrehajtásban elért eredményeket. Ezt azért tette, mert a magyar kormány 2006 második félévétől kezdve pontosan azt kezdte csinálni, amit a pártatlannak mondható nemzetközi szakmai közvélemény már valóban régebben is mondott, tudniillik kiigazítás kell a gazdaság stabilizálásához, csak erre építhető a további n övekedés. Vagy egy másik Varga Mihálygyöngyszem: “A költségvetési törvényjavaslat egy szimpla megszorító csomag, amely fűnyíróelv alapján 150 milliárd forintos megszorítást tartalmaz a helyi önkormányzatoknál.” (Babák Mihály: Igaz!)
