Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2364 És hol van az előírva, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy amennyiben az uniós támogatások emelkednek, akkor a nemzeti támogatásnak csökkennie kell? Márp edig ebben a költségvetési előterjesztésben csökken abszolút mértékben is és arányait tekintve is. S akkor nem beszéltem még a nemzeti támogatás egy fontos részéről, az úgynevezett top upról, a nemzeti kiegészítő részről. Emlékeznek arra, hogy 2003 decembe rében Medgyessy Péter, Németh Imre és Kovács László - ugye ismerősek a nevek? - pezsgőt bontottak, hogy milyen sikeres diplomáciai eredményt értek el, hogy a magyar gazdák az uniós gazdák támogatásának a 25 százalékát meg fogják kapni? Igaz, hogy ez egy pi cit kevés, de nem baj, mert majd hazai költségvetési forrásból további 30 százalékot hozzátehetünk. Ráadásul erről még országgyűlési határozat is született, hogy biztosan teljesüljön. Nos, 2006 óta ez nem teljesül, 2006 óta 25 milliárd forinttal mindig meg kurtítják a nemzeti kiegészítést. Említettem, hogy az agrárgazdasági jelentést a múlt héten tárgyalta a parlament. Ebben az Agrárgazdasági Tanács tíz pontban javasolja, hogy min kellene változtatni a hazai agrárpolitikában. Hol jelenik meg a költségvetésbe n, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlya az állattenyésztés javára módosuljon? Hol jelenik meg a termelői szerveződések támogatása, a kutatásfejlesztés? És sorolhatnám tovább. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országnak szüksége van költségvetésre, de nem erre, hanem egy jó költségvetésre. Reménykedem abban, hogy a pénzügyi és gazdasági válságból mihamarabb sikerül kilábalnia az országnak, de nem ezzel a költségvetéssel. Ahhoz egy teljesen más koncepció kell. Ahhoz növekedési pály ára kell állítani az országot, és a bizalmi tőkét vissza kell szerezni, ezt pedig csak egy új, előrehozott választással lehet megszerezni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból; őt majd Nagy Gábor Tamás követi. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2009. évi költségvetés agrárfejezetének tárgyalása kapcsán t ermészetesen elsődleges kérdés a támogatási összeg nagysága és a kifizetések várható időpontja. Mégis engedjék meg, hogy némiképp formabontó módon egy másik irányból közelítsem meg a kérdést; nevezetesen, hogy kik juthatnak ezekhez a támogatásokhoz, és kik lettek kirekesztve a támogatásokból. Véleményem szerint ugyanis ebből a szempontból is nagyon érdekes megállapításokat tartalmaz az előttünk fekvő előterjesztés. Például továbbra is SAPS és top up elnevezés alatt szerepelnek a 2009es irányszámok, noha mi nden tiltakozásunk ellenére már 2009. január 1jétől bevezetésre kerül az SPS. Az előttünk fekvő költségvetésből az is egyértelműen kitűnik, hogy a földtulajdonosok igen jelentős számban 2009ben sem juthatnak hozzá jogos tulajdonukhoz, és ezáltal mindennemű támogatásból kirekesztődnek. Mintegy másfél millió hektár osztatlan közös tulajdonról van szó, amely tulajdonosainak tulajdonba helyezését már 2004re ígérte a kormány. Ez a másfél millió hektárnyi visszatartott tulajdonban a művelhető szántóterület egyharmadát jelenti. Hogy ez milyen hatalmas nemzetgazdasági vagyont jelent, azt abból is érzékelhetjük, hogy szerte a világban néhány négyzetméter tulajdonjogért harcolnak évtizedek óta. De felmerül az a kérdés is, ho gy kiknek szánja a kormány ezt a természetes személyek jogos tulajdonát képező hatalmas földvagyont. A jelenleg is hatályos “földet életjáradékért” rendelet, a 210/2004. számú kormányrendelet tanúsítja, hogy a gátlástalan földszerzés az elsődleges cél, his zen már a rendelet címében is a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről beszél. Véletlenül sem a piacgazdasági viszonyok között honos “megvásárlás” vagy “megvétel” fogalmakat használja. Még egyszer mondom: megszerzésről beszél. Hogy mit értenek a szocialisták megszerzés alatt, azt volt módunk megtapasztalni.