Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁSTHY TAMÁS (KDNP):
2323 Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egy hónapon belül immár harmadik változatban benyújtott 2009. évi költségvetési tervezet talán legfontosabb ismérve, hogy a túlélést próbálja biztosítani; nem az ország, hanem a jelenlegi kormány túlélésének elsődleges feltétele, hogy legyen elfogadott költségvetés, amely azután - mint azt tapasztalhattuk az elmúlt néhány évben - gyakorlatilag bármikor felülírható, újraértelmezhető vagy kútba ejthető, s legfőképpen megmagyarázható. Így volt ez eddig, az elmúlt hat évben, és nem várhatunk mást a továbbiakban sem ettől a kormánytól. Csupán reménykedhetünk, hogy az a sok áldozat, amelyet ismét meg kell hoznia az ország népének az elhibázott kormányzás hosszan elnyúló k övetkezményeinek enyhítésére, nem lesz ismét hiábavaló. A gazdasági túlélés programja első helyen az adósságterhek kezelését, s ennek érdekében minden elképzelhető eszköz felhasználását tűzi ki célul. Ez a program azonban úgy kellene, hogy kellő mértékben és módon, helyesen állapítsa meg a prioritásokat, jelöljön ki bizonyos tabukat, és ilyen módon kellő különbséget tegyen a különböző területek, szektorok és ágazatok között is. Nyilvánvalóan más szabályokat kell és lehet alkalmazni a versenyképes ágazatokba n, a gazdaság, a piac törvényszerűségei alapján működő szektorokban, és ettől, ezektől eltérő eszközök és kondíciók alkalmazása szükséges a nem piacosítható azon területeken, ahol még csak azt sem lehet tanácsolni, hogy akinek nem tetszik, el lehet menni. Ilyen nem piacosítható, nem versenyeztethető és nem exportképes terület többek között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ágazati fennhatósága alá tartozó rendőrség, vám- és pénzügyőrség, büntetésvégrehajtás és az ezen szervezetekhez tartozó háttéri ntézmények, oktatási és képzési tevékenységek. Ezen feladatok elvégzése és a szervezetek fenntartása az állam működésének alapvető követelménye, s mint azt az elmúlt években megtapasztalhattuk, sajnos az állam egyre növekvő mértékben támaszkodik is ezen sz ervezetek szolgálataira. Ugyanakkor a fűnyíróelv alapján elkészített, sematikus költségvetési tervezet, amely feltehetően nem a működés és működtetés szükségleteiből, hanem a sarokszámokból indul ki, s osztotta be és le a forrásokat, nem a szükséges mérték ben vagy az adottságoknak megfelelően osztotta le az eszközöket, adta meg a működés pénzügyi kereteit. Ennek következtében egyes területeken ez a mozgástér a feladatellátás színvonalának jelentős csökkenését eredményezi, és ezzel hosszan elnyúló helyben já rás, toporgás vagy visszalépés okozója lehet. Az előbbiekben felsorolt szervezetek közül a legnagyobb egységet kétségkívül a rendőrség jeleníti meg, és a jelenleg is folyamatban lévő átalakulás, amely a rendőrség és a határőrség 2008. január 1jével megtör tént összevonásából adódik, különleges, nem rutinszerű, egyszeri feladatok kezelését is szükségessé teszi. Az említett integráció főként a korábbi határőrség állományában okozott mélyreható változásokat, és ezek a változások még nem értek véget. Az előzete s ígéretek arra vonatkoztak, hogy az összevonás után a két szervezet immár közös költségvetésével gazdálkodhat az integrált rendőrség, tekintettel arra, hogy a rendőrség feladata lett a közrend és közbiztonság fenntartása és a bűnmegelőzés mellett az állam határok rendjének védelme is. Ennek megfelelően természetesen az új költségvetés már nem is szerepeltette a határőrséget, de az integrált feladatellátásra a szervezet 2008ban 4 ezer milliárd forinttal kevesebből (Sic!) gazdálkodhatott, 2009ben a tervezet további 8,5 milliárd forintot von el a finanszírozásból. Különösen számottevő ezen belül a dologi kiadások 8,7 milliárd forintos csökkenése. Nem veszi kellő súllyal figyelembe a tervezet, hogy az eredeti integrációs folyamatból még a második éves leszerel ési hullám hátravan és várható, hiszen az érintett állomány jelentős része nem tudja elfogadni az egész családját érintő esetleges áthelyezéseket az ország más részeire, s ezért az állomány elhagyására kényszerül. Ugyancsak számottevő dologiköltségnöveked és várható az utóbbi időben tapasztalható, egyre gyakoribb, úgynevezett külszolgálatok következtében, amelyek során a legkisebb egységekből is huzamosabb időre vesznek igénybe rendőröket fővárosi vagy más távoli településeken szolgálatra vagy események biz tosítására. Ez nemcsak költségnövekedést jelent, de a pályaválasztásban is súlyos szempontként jelentkezik.
