Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
2302 újraelosztás sajátosságai miatt nem tud profitálni gazdasági erejéből. Ezt a pénzt az állam teljes egészében, szinte teljes egészében elvonja. Tudjuk, hogy kell ez a pénz a nehéz helyzetű térségek felzárkóztatására, de az elvonási folyamat egy idő után kontraproduktív hatást érhet el, ezért itt is, ezúton is hadd hívjam fel a figyelmet arra, és Budapest polgármesterei nevében i s hadd mondjam azt, hogy a forrásmegosztási törvény felülvizsgálata és annak módosítása valamilyen módon elkerülhetetlen, hiszen ez a folyamat tovább így nem erősíthető. Szeretnék két területet kiemelni a probléma szemléltetésére. Az egyik az iparűzési adó erőképesség számításának a problémája, a másik pedig a BKV jelenlegi helyzete, amelyről nagyon sokan sokféle formában beszélnek, de hiába söpörjük szőnyeg alá ezt a problémát, és hiába dugjuk homokba a fejünket, ez a probléma akkor is előttünk áll, és meg oldást keres. Az iparűzési adóerőképesség számítása egy egészen sajátságos problémakör. A Fővárosi Önkormányzat legfontosabb saját bevétele a helyi iparűzési adó, ami egyben a budapesti gazdaság dinamikájának legfontosabb mérőszáma is. Az adónemből szárma zó bevétel folyamatosan növekszik, az ezredforduló óta mintegy 130 százalékkal nőtt. A tavalyi bevétel a tervezett nagyságot több mint 18 milliárd forinttal haladta meg, amely a forrásmegosztás után mégis csupán 8,3 milliárd forintos bevételi többletet jel entett a fővárosnak, a Fővárosi Önkormányzatnak, tehát 18ból 8. Holott az iparűzésiadóbevétel adja az alapját a fővárosi költségvetés városfejlesztési fedezetének, az úgynevezett működési eredménynek. Ezt a fogalmat előszeretettel használjuk, de valóban ennek alapja az iparűzésiadóbevétel. Ez a fedezete tehát azoknak a fejlesztéseknek, amelyek megtérülnek a városnak, segítik a befizető cégek fejlődését is. A növekvő iparűzésiadóbevétel nem kompenzálja a más adónemekből, elsősorban a személyi jövedelemad óból történő állami elvonást. A központi önkormányzat minden évben a két évvel korábbi adóbevételből juttat vissza az önkormányzatoknak. A törvény szerint a személyi jövedelemadó meghatározott részének, 2006ig 10, ezt követően 8 százalékának kellene helyb en maradnia, de az iparűzésiadóbevétel alapján számított úgynevezett adóerőképességszámítás miatt - amit nagyon kevesen értenek, misztikus fogalommá vált, de a gyakorlatban nagyon kemény hatása van - ennek egyre nagyobb hányada van visszatartva. (10.40) Négy évvel ezelőtt az úgynevezett helyben maradó rész több mint fele maradt ténylegesen a budapesti önkormányzatoknál, tavaly már kevesebb mint hatoda. Összegezve ezt a problémakört, azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a helyben maradó szemé lyi jövedelemadóbevétel és az iparűzési adóerőképesség együttesen számított egy főre jutó összege nagyobb a költségvetési törvényben rögzített értékhatárnál, a törvényben szereplő számítási módszer alapján a központi kapcsolatokból származó forrás csökke ntésre kerül. A szabályozás értelmében tehát az egy főre jutó adóerőképesség alapján elvonás sújtja a magasabb jövedelemmel rendelkező önkormányzatokat, aminek persze lehet indokoltsága. Annak idején, amikor ez a döntés megszületett, akkor volt is, csak i dőközben az eltelt idő azt mutatja, hogy ez messze túlnőtte saját magát, és már olyan aránytalanságokat okoz a rendszerben, amely probléma kezelésre szorul. A 2003. évi költségvetési törvény szerint az adott évben a költségvetés tervezése során előzetesen becsült adatok alapján számított, az adóerőképesség miatt elvont összeg 25 százaléka a következő évben visszaigényelhető. A 2004. évi költségvetési törvény megtartotta a visszaigénylés lehetőségét, de bevezette az adóerőképességgel kapcsolatos elszámolás i kötelezettséget. A 2005. évtől kezdődően a költségvetési törvényben előírt feltételek teljesülése esetén az önkormányzatokat már igénybevételi kamat terheli. A 2007. évi költségvetési törvény a számítások menetét úgy módosította, hogy az adóalapot korrig álni kell a nulla összegű adóalapra megfizetett iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalappal. Ennek
