Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
2299 hiszen a megítélésünk, sőt az érdekérvényesítő képességünk ezen keresztül növekedhet. Tehát nem lehet komolytalanul venni a NATOelvárásokat; törekedni kellene legalább rá. Ez n em növekedés. Ha lebontjuk - éppen erről beszéltem - ezt az 1,11 százalékos GDParányt tisztán tényleges katonai kiadásokra, akkor 1 százalék alatt vagyunk. Az Állami Egészségügyi Központot elég nehéz eladni a NATOnak, hogy ez tényleges katonai kiadás, és még hosszan sorolhatnám ezeket a téziseket. A rendszer maga rossz. Egyébként pedig a Kereszténydemokrata Néppárt véleményét tolmácsoltam, Lázár János meg tolmácsolta a bizottsági elnöki véleményét vagy a Fidesz véleményét, nem tudom. Nem ez a kérdés, és n incs most itt, hogy tudjon erre reagálni, de köszönöm szépen, hogy elmondta. Minden jót. (Taps a KDNP soraiban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Tóth Károly képviselő úrnak, MSZP. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Köszönöm , elnök úr. Képviselőtársaim! Már megérte a költségvetés vitáját megtartani, mert bő egy év után egyszerre, egy időpontban, egy teremben ugyanannak a bizottságnak az elnöke és alelnöke megjelent. Ez annak volt tulajdonítható, hogy végre az elnök úrral egy teremben lehetünk, és örültem, mert úgy kezdte a hozzászólását, hogy biztonságról akar beszélni. Utána bíztam benne, hogy az elnök úr komolyan gondolja a mondanivalóját, és abból indul ki, hogy a biztonság széles fogalom, amelyből csak egyik részelem Magya rországon ma a honvédség, és az ország biztonsága szempontjából a szövetségi rendszert is figyelembe véve talán ma nem is ezen a területen a legveszélyeztetettebb az ország. Ezért bíztam benne, hogy elnök úrból kitör a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki fe ladat- és hatáskör, és elkezd arról beszélni, hogy belső biztonság szempontjából és nem katonaként milyen feladatok állnak előttünk. Eddig tartott a közös jelenlétünk, de legalább egy teremben vagyunk, és ezt szeretném nem lekicsinyellni. Azt szeretném mon dani, hogy ez egy nem szerethető költségvetés, legalábbis meggyőződésem szerint; egy szükséges kényszerhelyzetből adódó költségvetés. Szeretném mondani az előttem hozzászóló képviselőtársaim némelyikének, hogy ez a kényszer nem magyar sajátosság. Ez a kény szer körbejárja a világot, legfeljebb van, aki hamarabb, van, aki később vesz róla tudomást. Azt szeretném mondani azonban a nemzetbiztonsággal foglalkozó emberként, hogy a legnehezebb költségvetési helyzetben is figyelembe kell venni két szempontot, és ez t ajánlom mindenki figyelmébe, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt. Az első, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervezetek munkája kritikus időszakban nem csökken, hanem növekszik. Nem azért, mert el kellene valami belső vitát hár ítaniuk, hanem döntően megnövekszik annak a szerepe, hogy mikor és hogyan tudnak információt megszerezni. Ezt érdemes figyelembe venni a költségvetés tervezésénél. A másik ilyen: ha érdemben nem lehet több pénzt biztosítani a szolgálatoknak, akkor legalább a pénzbe nem kerülő szempontokra jobban kellene figyelnünk mindannyiunknak. Ebből jelenleg csak két szempontot szeretnék kiemelni. Az első, még egyszer mondom: ha már nincs több pénz - bár bízom benne, hogy a Pénzügyminisztérium újragondolja, hogy a felad atok a válsággal arányosan növekszenek a szolgálatoknál , akkor legalább ki kell vonni a szolgálatokat a politikai ütközetek zónájából. Szeretném itt és most megkérni ellenzéki képviselőtársaimat és az ellenzéki elnököt, hogy ebben az időszakban, amikor t alán elismeri, hogy van válság, pénzügyi válság - és ez nem Magyarországon keletkezett, hanem külső hatások is szerepet játszottak , szeretném kérni, hogy gondolják meg, hogy a politikai ütközet színtere ne a szolgálatok legyenek; kezdjük meg a közös, hat ékony ellenőrzést, a munkájuk közös segítését. Ez nem kerül pénzbe, a szolgálatoknál azonban a bizalmat erősíti. Meggyőződésem, látjuk közösen, és ezzel ellentétes vélemény nem keletkezett, a szolgálatok ezt régóta megtanulták: a szolgálatok törvények alap ján, szigorú kontroll mellett, a mindenkori érvényes
