Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 6 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
2272 szerint a gazdasági növekedés lehetővé tette volna, hogy ennek a pénzügyi feltételei megteremtődjenek. 2006r a világossá vált, hogy nem tartható tovább ez a folyamat, de megint csak emlékeztetnék arra, hogy a választási kampányban minden politikai erő és leginkább a Fidesz, amely kormányváltásra törekedett, olyan javaslatokkal és kezdeményezésekkel állt elő, kezd ve a 14. havi nyugdíjtól az összes többi ilyen ígéretéig, amihez képest az akkori kormánypártok indítványai ipari tanulónak se lehettek volna minősíthetőek. Tehát annak ellenére, hogy látszott, hogy a folyamat nem fenntartható, mégis ilyen ígéretekbe hajsz olta bele magát a politika, és ezen változtatni kellett. Ezen változtatott a kormány 2006ban, és hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyeknek eredményeként valóban szigorítások történtek a legkülönbözőbb területeket. (8.10) De még ekkor sem volt semmifé le beavatkozás a nyugdíjrendszerbe, a nyugdíjak reálértékben növekedtek, a szociális szféra juttatásai gyakorlatilag megtartották az értéküket, más területeken viszont kétségtelen nehézségek következtek be. Ennek a gazdaságpolitikának az eredményeként elmo ndható, hogy a költségvetési hiány másfél év alatt radikálisan csökkent, a felére csökkent. Elmondható, hogy jó úton haladtunk, és ekkor következett be az a nemzetközi pénzügyi válság, amelynek a hatásai előre nem voltak felmérhetők és nem voltak láthatók. Azt kell mondjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy még a leggazdagabb országok is - Németországtól Franciaországon át az Egyesült Királyságig, az Egyesült Államokig - óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszerüket stabilizálják , de ennek a gazdaságra vonatkozó következményeit még ők sem tudták megfelelőképpen felmérni, és nem látható egyértelműen ennek a következménye. A magyar pénzügyi rendszert nyilvánvalóan azért érintette kifejezetten a pénzügyi válság - bár a bankrendszer v iszonylag stabilan működik , mert a költségvetési hiány és az államadósság mértéke olyan nagyra nőtt az elmúlt időszakban, ami sebezhetővé tette a magyar pénzügyi rendszert. Az az erőfeszítés, amit a kormány tett annak érdekében, hogy elhárítsa a legnagyo bb veszélyt, az államcsőd, a fizetésképtelen helyzet kialakulását, azok a lépések eredményre vezettek. Itt szeretnék utalni arra, az ellenzék számon kéri azt, hogy ezek a megállapodások miért nem előre nyilvánosak. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi g azdasági életben, a pénzügyi világban nem szokás az - egyébként pedig ez elől a Világbank is és az Európai Bizottság is elzárkózott , hogy a tárgyalások folyamatában adatok nyilvánosságra kerüljenek. De többször elhangzott, a kormány is többször nyilatkoz ott arról, hogy amikor a megállapodások aláírásra kerülnek, abban a pillanatban nyilvánosságra hozza, mert ezekben a megállapodásokban semmi olyan nincs, amivel ne ismerkedhetnének meg a magyar állampolgárok. A magyar állampolgárok jogos igénye, hogy tudja nak arról, milyen megállapodásokat kötött a kormány - ez természetes , és a kormány ígéretet is tett arra, hogy talán még a mai nap vagy esetleg holnap nyilvánosságra hozza a megállapodásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a helyzetben a kormánynak arr a kellett törekednie, hogy a munkahelyek, a forint és az emberek megtakarított pénzének a védelmében tegye meg a lehetséges lépéseket. Úgy tűnik, a pénzügyi válság közvetlen lehetősége mostanra elhárult, ugyanakkor meg kell találni azokat a módszereket és eszközöket, amikkel a magyar gazdasági szférán lehet segíteni, mert jó lenne elkerülni azt, hogy emberek elveszítsék a munkahelyüket. Tehát elsősorban biztonságra törekedett a kormány akkor, amikor a költségvetési javaslatait megfogalmazta. Ezeket természe tesen lehet kritizálni, lehet azt mondani, hogy miért pont ezeket a megoldásokat választotta a kormányzat, lehetett volna más megoldást is választani. Rendkívül sajnálatosnak tartom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vádaskodásokon túl az ellenzék oldaláró l egyetlenegy javaslat sem fogalmazódott meg a tekintetben, hogy milyen más utat lehetne választani. Olyanokat hallhattunk, hogy további megszigorító intézkedéseket javasolnának, további megszigorítást és elvonást egyes szférákból, de arról, hogy alapvetőe n más módszert kellene választania a kormánynak, konkrétumokat nem hallottunk.