Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz):
2255 A nemzeti civil alapprogram költségvetési kálváriája azonban nem jövőre fog elkezdődni, ugyanis már a rendszer indulásakor, 2003ban hiányt generált a parlament MSZPs többsége azzal, hogy a 2003. évre vonatkozóan az előzetes egyeztetésektől eltérően nem kezdte feltölteni az NCAt pénzzel, csak 2004 elejétől nyújtottak forrást az alapprogram valódi működéséhez. Az elmúlt években pedig azt a szabályt helyezték hatályon kívül, hogy az 1 százalékos felajánl ásokat megduplázza a költségvetés. Mi több, az elmúlt években mindenfajta költségvetési plafonokat és zárolásokat rendeltek el. A civilek működése ezek miatt az intézkedések miatt teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált. A többség előbb vagy utób b kénytelen beszüntetni a tevékenységét, és csak azért nem jelenti be hivatalosan, mert már arra sincs elég pénze, hogy az eljárási költségeket fedezze. És itt a központilag befagyasztott pénzekről és a maradványképzésről és az abból adódó elvonásokról már nem is beszéltünk. A nemzeti civil alapprogram létrehozásával párhuzamosan gyakorlatilag megszüntették a minisztériumoknál a szakmaterületeken működő civil szervezetek támogatást, és mindenkit megpróbálnak az NCAhoz irányítani. Ha megnézzük a tárcák költ ségvetésében a civilek által pályázható vagy közvetlenül felhasználható forrásokat, megállapíthatjuk, hogy jövőre még erőteljesebben fog folytatódni az ilyen forrásokhoz jutás szűkülésének tendenciája. Mi nem fogjuk elfelejteni, hogy az NCAtörvény megalko tásakor MSZPs képviselőtársaink letették a nagyesküt, hogy a tárcáknál nem fogják csökkenteni a civil szervezetek támogatását, és nem vonnak ki ily módon forrásokat a civil társadalomból. (Keller László: Nem is!) (18.20) Nem ezt tették. Ma már mindenki el ismeri, hogy lényegesen csökkentek és csökkennek a költségvetés civilek által is igénybe vehető forrásai. Nem vagyunk ezek után abban sem biztosak, hogy be fogják tartani azt a két évvel ezelőtt tett ígéretüket, hogy az NCA előirányzatát a jövőben nem fogj ák zárolni, hiszen ugyanakkor a 2007. évi költségvetés vitájában azt is megígérték, hogy 2009től visszaáll az NCA forrásainak törvényben foglalt kiszámítási módja. Most látszólag a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban nagyjából visszaállítják a szá mítási mechanizmust, de csak 2010től. 2009re vonatkozóan pedig minden indokolás nélkül közlik, hogy az NCA támogatása 7,7 milliárd forint lesz. Ha az eredeti számítást alkalmaznánk, amire ígéretet tett az MSZP, akkor 9,2 milliárd forintot kellene az NCA számára biztosítani 2009ben. Azt hiszem, elég beszédes, és a kormánynak a civilek irányában tanúsított magatartását egyértelműen bizonyítja az 1,5 milliárd forint elvonás. A szociális és munkaügyi miniszter éves beszámolóiból kiderül, hogy az elmúlt évekb en, azon túl, hogy nem biztosították a törvényben foglalt támogatást az NCA számára, tovább csökkentették a civilek által pályázható összegek nagyságát a zárolások és kötelező tartalékképzések elrendelésével. Ezen túl minden évben bent szokott ragadni a tá mogatásra szolgáló összegek egyharmada. Ennek fő oka, hogy a minisztériumi apparátus lassítja a döntéshozatalt és a döntések végrehajtását. A végrehajtó szervezetként kijelölt ESZA Kht. pedig olyan nagy hibaszázalékkal és lassan végzi a munkáját, ami miatt a már megítélt pénzek sem kerülnek kiutalásra az adott év végéig. Nemcsak a pénzek kiutalásának késleltetésében, hanem a pénzek behajtásában is kulcsszerepe van a minisztériumnak és háttérintézményeinek. A miniszteri beszámolóból kiderül, hogy az ESZA Kht . tendenciózusan érvényes beszámolókat érvénytelenként kezel, és követeli a megítélt és kifizetett pályázati támogatások visszautalását. Akinek már volt szerencséje ilyen eljáráshoz, az tudja, milyen hosszadalmas és megalázó. (Pettkó András: Így van!) Soks zor inkább választják a támogatás visszafizetését, mint szembenézni egy ilyen hosszú és megalázó eljárással. Persze, azt már nem nézi ilyenkor az apparátus, hogy a fiskális szempontok igazságtalan érvényesítésével hány civil szervezetet tesznek tönkre, vag y sodorják az anyagi ellehetetlenülés határára, mindezt egy olyan szervezet égisze alatt, aminek éppen a civil világ megerősítését kellene szolgálnia.
